Ebből nehezen lesz uniós csatlakozás: Ukrajna végeláthatatlan harca a korrupcióval

Kettős háborút vív Ukrajna. Az egyiket a tíz hónappal ezelőtt betörő és az ország egy részét azóta is uralma alatt tartó orosz hadsereggel, a másikat pedig egy jóval láthatatlanabb ellenséggel: a mindent behálózó, brutális méreteket öltő korrupcióval. Ennyi szörnyűség és vér után furcsa ezt kijelenteni, de Kijev talán még az elsőben áll jobban. 

Márpedig az utóbbira is nagy szükség lenne, hiszen ez az egyik sarokköve a hőn áhított csatlakozásnak az Európai Unióhoz. A nyugat-európai országok ugyanis már régóta hangoztatják: komoly változásokra van szükség az országban. Ennek megfelelően a kijevi kormány viszonylag gyorsan cselekedett is, hamar kineveztek egy új főügyészt, Olekszandr Klimenkót, akinek a korrupciós ügyek felgöngyölítése lesz a feladata, és feloszlatták azt a hírhedt fővárosi bíróságot, amely a legkorruptabb volt egész Ukrajnában. 

Zelenszkijig érő szálak

Klimenko azzal szerzett hírnevet magának, hogy vizsgálatot indított Volodimir Zelenszkij elnök kabinetének egyik tagja, Oleg Tatarov ellen. Az ügy egészen a vádemelésig jutott, ám ezután átkerült egy másik bírósághoz, és – nem meglepő módon – ott el is halt az egész. Klimenko kinevezésével több hasonló ügy is újraindulhat. 

A másik híres korrupciós ügy Pavlo Vovk bíró nevéhez fűződik, akinek ügye nemrég átkerült a legfelső korrupcióellenes bírósághoz. Az ügyet korábban éveken keresztül akadályozták Vovk ismerősei, lefizetett ügyészei és lekenyerezettjei, több letartóztatás is történt ezzel kapcsolatban. 

Az Ukrainska Pravda című lapnak nyilatkozó forrás szerint Zelenszkij és Vovk még 2019-ben találkoztak, amikor arról tárgyaltak, hogy a bíró csatlakozzon az elnöki stábhoz. 

Politikai befolyás

Ennek ellenére az elnök, úgy tűnik, mindent megtesz a korrupció felszámolásáért, de amit egyik kezével ad, azt a másikkal elveszi: új rendeletével ugyanis komoly politikai befolyást szerezhet az ukrán alkotmánybíróságban, legalábbis annak részében, amely a bírák kinevezéséért felelős a Politico című lap szerint. Emiatt pedig számos európai szervezet, például a Velencei Bizottság is kongatni kezdte a vészharangot, ami visszaüthet Ukrajna csatlakozási szándékaira is. 

Zelenszkij ezekkel a figyelmeztetésekkel mit sem törődve írta alá a rendeletet, épp aznap, amikor a frontról az Egyesült Államokba utazott. 

Egyre hangosabb civilek

Hivatalosan tehát jól néz ki az a hozzáállás, hogy Ukrajna mindent megtesz azért, hogy Európához tartozhasson, viszont már kevésbé van ennek látszatja. Emiatt egyre hangosabbak a változást sürgető civilek, akik szerint a Nyugat épp azért hozza fel ezeket a témákat kevésbé, mert Zelenszkij gyakorlatilag háborús hős és óriási népszerűségnek örvend. Emiatt kenhették el azt az ügyet is, amely szerint az Ukrajnának szánt fegyverek egy része nem éppen a megfelelő kezekbe került, például finn bűnözőkhöz.

Az egyik fő szószólója az antikorrupciós törekvéseknek Vitalij Sabunin, aki szerint hiába szóltak már Kijevnek többször is, hogy mi az, amin változtatni kellene, egyelőre még csak válaszra sem méltatták őket. A civilek legfőbb problémája a kormány hozzáállásával, hogy ezzel csak olajat öntenek a tűzre, és nemcsak muníciót, de egyenesen HIMARS rakétákat adnak az orosz propagandának, hogy fekete képet fessen az ukrán vezetésről.