Már a szovjet utódállamok is szabadulnának Moszkva befolyásától

Az Ukrajnával szembeni orosz invázió abból a szempontból biztosan nem ért célt, hogy Oroszország befolyását megerősítse a posztszovjet térségben, már nemcsak Ukrajna vagy a balti államok, de a közép-ázsiai térség egykor Moszkvából uralt államai is szabadulnának az orosz befolyástól.

A térség államai számára egyre kényelmetlenebb az orosz függés, ezért igyekeznek újabb kapcsolatokat kialakítani olyan partnerekkel, mint Törökország, az Európai Unió vagy a Közel-Kelet államai.

Az invázió megindításakor Putyin Kazahsztánt hozta fel pozitív példának, alig pár héttel azt követően, hogy az országban kitört lázadást orosz csapatok verték le, megőrizve Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hatalmát. Moszkva csökkenő befolyását jelzi, hogy azóta már Tokajev is nyíltan szembeszegült Putyinnal, miközben gond nélkül befogadta a sorozás elől menekülő oroszokat.

Bejbit Apszentov, a legnagyobb kazah bank, a Kazkommertsbank igazgatótanácsának egykori tagja szerint Oroszország egyre inkább toxikussá válik.

– fogalmazott Apszentov.

Moszkva nemtetszését a kazah olaj áramlásának gátolásával az Oroszországon keresztül haladó CPC vezetéken, technikai és szabályozói aggályokra hivatkozva. Mivel ezen a vezetéken folyik a kazah olajexport 80 százaléka, a közép-ázsiai ország novemberben arról beszélt, növeli kivitelét a Kaszpi-tengeren keresztül, a Baku-Ceyhan vezetéket használva, ami elkerüli az orosz uralom alatt álló területeket. 

Ezzel tovább nőhet az úgynevezett középső folyosó szerepe a Kína–Európa közötti vasúti áruforgalom szempontjából, miközben Oroszországon keresztül egyre kevesebb tehervonat halad át. Tokajev emellett Törökországgal keres védelmi kapcsolatokat és Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban keres új szövetségeseket.

A szomszédos Üzbegisztán – amely erősen függ az orosz kereskedelemtől – már a háború előtt új utakat keresett és júliusban az EU-val írt alá Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodást, míg decemberben az Egyesült Államokkal erősítette kapcsolatait.

Ugyanakkor Oroszország még mindig fontos szereplő a régióban és a szankciók hatására ezen közép-ázsiai országokkal nőtt is a kereskedelem, ahogy Törökország is egyre több terméket ad el az oroszoknak. Noha egyes szakértők szerint a földrajzi helyzet miatt ezek az országok nem szakadhatnak el teljesen Moszkvától, a túlzott függés veszélyei sehol nem annyira nyilvánvalók, mint Örményországban.

Az oroszok ukrán hadjáratát kihasználva ugyanis Azerbajdzsán – a törökökkel kötött katonai együttműködésnek köszönhetően – lépett és elvágta a vitatott Hegyi-Karabah és Örményország közötti Lachin-korridort, amit a helyszínen tartózkodó orosz békefenntartók tehetetlenül néztek végig. Nem meglepő, hogy az Örményországban található orosz katonai bázisnál már többször tüntettek az oroszok távozását követelve, ha már védelmet nem remélhetnek tőlük.

Az EU január 23-án jelentette be, hogy polgári felügyelőket küld a határra örmény kérésre, miközben Joseph Borrell, a közösség külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arról beszélt, hogy új korszak nyílt az unió kaukázusi tevékenységében. Az orosz külügyminisztérium elítélte az uniós lépést és az EU-t a NATO és az Egyesült Államok függelékének nevezte, ami csak geopolitikai konfrontációt hozhat.

Azonban még Azerbajdzsán is az EU-hoz közeledik, miután júliusban az Európába irányuló gázexportjának megduplázását ígérte 2027-re. A múlt hónapban az EU Azerbajdzsánból és Grúziából a kontinensre tartó elektromos vezeték finanszírozását is bejelentette.

Az orosz védőernyőt elvesztő Örményország kénytelen volt új utakat keresni, így 13 év után először találkozott a két ország vezetője. Szakértők szerint Putyin elvesztette egyeduralmát a régióban, mára a térség legfontosabb tényezője Erdogan lett – olvasható a Bloomberg összeállításában.