Sarokba szorította Szerbiát a Nyugat a koszovói konfliktusban
Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia–német javaslatot, ellenkező esetben leáll az ország európai uniós csatlakozási folyamata, leállnak a külföldi beruházások, és más gazdaságot és politikát érintő megszorítások is várhatók – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök azokat a feltételeket, amelyeket Szerbiával szemben támasztottak a világ vezető országai. A két ország között egyre kiélezettebb a helyzet, hétfőn újabb lövöldözés történt.
A szerb államfő a televízióban is közvetített hétfő esti beszédében rámutatott, hogy a megváltozott geopolitikai viszonyok, nevezetesen az ukrajnai háború miatt nagy a nyugtalanság Európában, és – bárhogy is nevezzék, bárminek is hívják – Európa gyakorlatilag háborúban áll, ezért nem tűrheti, hogy politikai értelemben bárki is ellentmondjon, rendnek kell lennie. A kérdés az ukrajnai háború miatt vált sürgetővé, illetve azért, mert Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és a tavalyi év második felében Koszovó területén lezajlott szerb–albán összetűzések is azzal a következménnyel jártak, hogy a nemzetközi közösség határozottabban lépett fel. Aleksandar Vucic szerint a nemzetközi megbízottak már nem egyeztetni és közvetíteni akarnak Szerbia és Koszovó között, hanem a megoldást sürgetik, ez a megoldás pedig az, hogy ha kimondva nem is kell elismernie Szerbiának Koszovó függetlenségét, nem akadályozhatja tovább a nemzetközi szervezetekbe történő felvételét.
A szerb elnök szerint már nem számítanak az észérvek, a nemzetközi közösség csak a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, nem hallgat senkire, és aki az útjába áll, azt félresöpri.
Aleksandar Vucic azt sérelmezte, hogy mindenki megállapodásról és kompromisszumról beszél, viszont úgy tűnik, hogy az egyik oldal (Koszovó) azt tesz, amit csak akar, és még meg is jutalmazzák érte – hiszen eltörlik a koszovóiakkal szembeni uniós vízumkényszert, és beléphetnek a nemzetközi szervezetekbe –, a másik felet (Szerbiát) pedig fenyegetik. Az államfő rámutatott, hogy Szerbia mindenképpen az európai úton kíván maradni, ezért hajlandó elfogadni a vele szemben támasztott feltételeket.
Viszont azt mindenképpen szeretné elérni, hogy Pristina megalakítsa az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelynek létrehozásáról 2013-ban állapodott meg a két fél, és amely nagyobb autonómiát biztosítana a koszovói szerb kisebbségnek.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó függetlenségét öt európai uniós ország (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus) sem ismeri el, ám ezek az országok is támogatják az úgynevezett francia–német javaslatot, amelynek részletei még mindig nem kerültek nyilvánosságra, csak a politikusok utalásaiból lehet következtetni rájuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.