A kínai léggömb és a nagy stratégia: adj az ősihez ultramodernt

Öt kontinens felett észlelték a kínai léggömböket, amelyek amerikai hivatalnokok állítása szerint egy Hajnanból irányított nagyszabású katonai kémprogram részei. Peking vehemensen tagadja az amerikai vádat, amely szerint a szombaton Dél-Karolina partjainál lelőtt eszköz kémkedésre szolgált: szerintük eltévedt kutatóléggömb volt. A konfliktus mindenesetre azon túl, hogy az amerikai külügyminiszter pekingi útjának elhalasztásához vezetett, a kínai ellenvádak szerint újabb fegyverkezéshez szolgáltat érveket Washington számára.

Az eset valóban elképesztő, egyik részről a médiának és a közösségi oldalaknak könnyen eladható, a másik részről a kínaiak a helyzet komikumát használják ki: elözönlötte a közösségi médiát, és a kínai Kommunista Párt által ellenőrzött, angol nyelvű Global Times szerint a legnépszerűbb tartalmukká vált a karikatúra, amelyen a pilóta büszkén bemutatja „az F-22-est, a léggömbölőt”.

Régi eszközt összekapcsolni vadonatújjal – nem meglepő húzás a hadviselés és a hírszerzés történetében. A módszer passzolni látszik Kína azon társadalmi külső és önképéhez is, hogy sajátos kommunista rendszerük ősi hagyományok újrafogalmazása. Az amerikai vád szerint a léggömbbel pontosan ugyanez történt.

A részben a déli szigettartományból, Hajnanból vezényelt léggömbös felderítés több név nélkül nyilatkozó amerikai hivatalnok szerint évek óta üzemel, és olyan országokban és térségekben gyűjtött katonai információkat, amelyek iránt megélénkült Peking stratégiai érdeklődése,

– írta a The Washington Post.

Szerintük a léggömböket részben a Népi Felszabadító Hadsereg légiereje működteti, és öt kontinens felett figyelték már meg őket. Japánban például 2020-ban figyeltek meg egy olyan tárgyat, amelyet nem tudtak azonosítani, és ezért sokan UFO-nak nevezték. Most már kínai léggömbként lehet azonosítani, és utólag is hatalmas az érdeklődés – idézett egy japán hivatalnokot az újság.

Az egyik amerikai forrás szerint 2018 óta bevetések tucatjaiban használhatták a léggömböket, és sorra jönnek rá, hogy egyes korábbi, megmagyarázatlan megfigyelések ezekre illenek.

De miért ez az ósdi technológia?

Állati hólyagokat már a történelem előtti időkben megtöltöttek levegővel különböző célokkal az emberek, a hőlégballonok kora pedig a 18. században kezdődött el. Rengeteget kísérleteztek velük és tökéletesítették őket, míg eljutottak az irányítható Zeppelinekig, ezeket azonban gyorsan leváltották az egyre tökéletesedő repülőgépek. 

Logikusan vetődik fel a kérdés, miért nyúlnának a kínaiak egy olyan idejétmúlt eszközhöz felderítési célokkal, amilyen a léggömb, amikor már rég a kémműholdak korát éljük. Az amerikaiaknak erre is van magyarázatuk. 

– mondta a lapnak az egyik hivatalnok. 

Ezek a léggömbök az utasszállító repülőgépek használta útvonalak felett repülnek, 60-80 ezer láb (18-24 ezer méter) magasságban, vagy még feljebb. Az amerikaiak által gyűjtött információk szerint a lufikat nagyon pontos felvételek készítésére alkalmas elektrooptikus érzékelőkkel vagy digitális kamerákkal szerelik fel, és rádiós, illetve műholdas átviteli képességekkel rendelkeznek. 

Az érzékelők szerintük nem jobbak, mint a műholdaké, a léggömböknek azonban mégis vannak előnyeik. Például sokkal hosszabban időzhetnek egy-egy érdekesnek tartott terület felett. Elemzők szerint – írja a lap az egyik hivatalos forrására hivatkozva – távirányíthatók, mint a drónok, 50-100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, és a nagy magasság miatt nehezebben követhető lentről a mozgásuk. Ráadásul sokkal olcsóbbak, mint a műholdak.

Az amerikai hadsereg fejlesztést sürget

A kínaiak szerint az amerikai kémvád mese habbal, a civil léggömb lelövése „hisztérikus túlreagálás”. Ahogy hamis az a lelövés után csak napokkal napvilágot látott, újabb amerikai vád is, hogy a földi rögzített és mobil interkontinetális ballisztikus rakéták (ICBM) kilövőinek száma Kínában már meghaladta az amerikait. Erről az amerikai hadsereg legfelső vezetése értesítette a törvényhozást. 

Ez a figyelmeztetés akkor érkezett, amikor az USA azzal a dupla kihívással néz szembe, hogy el kell rettentenie Oroszországot jelentős atomereje használatától, miközben nő a kínai nukleáris arzenál, és a törvényhozók közt felfűtött vita folyik arról, miképp kell kezelni Pekinget, többek közt a léggömbügy miatt – foglalta össze a hátteret az amerikai The Wall Street Jornal. 

A kínai hivatalos szócső, a Global Times ezzel szemben szakértőket szólaltat meg, akik szerint az újabb amerikai állítás eltúlzott spekuláció „a Kína-veszély teória” jegyében, és az amerikai nukleáris arzenál jórésze különben is nem földi, hanem légi és tengeri kibocsátóplatformokra épül.

Az amerikai hadsereg célja egyszerű: 

és új atomháborús fegyverek gyártására – idézte a kínai lap az egyik szakértőt, aki szerint konkrétan Columbia-osztályú atomtengeralattjárókra cserélnék az Ohio-osztályt, új B21-es stratégiai bombázókra a régi gépeket, és kifejlesztenék a földi LGM-35 Sentinel ICM rendszert.