A világ második és harmadik legnagyobb gazdasága a két ország közötti feszültség enyhítése céljából megbeszélést tartott szerdán. A védelmi miniszterek találkozóját négy év óta nem tartották meg, jelenleg pedig a tajvani konfliktus miatt vált szükségessé egy ilyen megbeszélés. Tokió tart tőle, hogy Peking erőszakot fog alkalmazni Tajvannal szemben, ami az ukrajnai háborúhoz hasonló konfliktust robbanthat ki. Japán aggódik amiatt, hogy egy ilyen krízis megbénítaná a globális kereskedelmet.
Ezzel szemben Kína azt rótta fel a szigetország számlájára, hogy Japán túlságosan nagy ütemben kezdett el fegyverkezni az elmúlt évben. Tokió decemberben jelentette ki, hogy a következő 5 évben megduplázza a védelmi kiadásait, ami így a GDP két százalékéra nőne – írta meg a Japan Today.
Ez nagyjából 320 milliárd dollárt jelent majd évente.
Kína több mint négyszer ennyi pénzt költ a haderejére.
Már a látszatra sem ad Kína, szabad(almaztatott) a rablásSorra nyilvánítják semmisnek a kínai bíróságok azokat a nyugati licenceket és szabadalmakat, amelyek fontosak a hazai ipar számára, legyen szó gyógyszerekről, csiptechnológiáról vagy luxustermékekről. Bár Kína évtizedek óta a szellemi tulajdonok semmibevételéről ismert, eddig legalább fenntartották a törvényesség látszatát. |
Japán nagyobb hatótávú rakéták beszerzését tervezi, amikkel szükség esetén elérhetik Kínát is. Emellett olyan fegyverek felhalmozása is elkezdődött, amikkel az ország megvédheti magát, ha Kína az oroszokhoz hasonló akcióra készülne a térségben.
A nemzetközi biztonsági helyzet a véleményünk szerint visszatér a hidegháborús mentalitáshoz
– ezt a kínai külügyminiszter-helyettes, Szun Weidong mondta a japán külügyminiszterrel történt találkozón.
Kína Japán legnagyobb kereskedelmi partnere, exportjának az ötöde és importjának csaknem negyede köti Pekinghez. Emellett a japán cégek számára is kifejezetten fontos a kínai működésük.
Bár a Japán és Kína közötti kapcsolatok sok lehetőséget rejtenek magukban, sok problémával és aggodalmakkal is szembe kell néznünk
– mondta a találkozón a japán külügyminiszter-helyettes, Shigeo Yamada.
A találkozón szó volt a Kelet-kínai tenger lakatlan szigeteihez kapcsolódó területi vitákról is, illetve az orosz–kínai hadgyakorlatról. Fontos pont volt a kínai léggömbök helyzete is. Az Egyesült Államok felett jelentek meg ismeretlen rendeltetésű kínai léggömbök, ezekhez hasonlókat a Japán légtérben is láttam 2019-ben.
A megbeszélés után kiadott közleményében a japán külügyminisztérium azt írta, hogy felszólították Kínát, hogy rendezze a helyzetet a Tajvani-szorosban. A két ország megállapodott abban, hogy a tavasszal közvetlen kommunikációs forródrótot fognak kiépíteni a két ország között.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.