Magyarország delegációt küld a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében
A Fidesz-frakció megosztott a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön delegációt a két országba – jelentette be a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonfüreden, sajtótájékoztatón.
A Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése alkalmából a politikus úgy nyilatkozott: a miniszterelnök azt kérte a frakciótól, hogy támogassa a svéd és a finn NATO-csatlakozást, ugyanakkor a frakció nagyon megosztott a kérdésben. Komoly vita alakult ki, többen kifogásolták, hogy
ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek.
Kocsis Máté közölte, hogy
egyeztetési célból delegációt fog az Országgyűlés elnöke küldeni Svédországba és Finnországba.
Ez a parlamenti rendes ügymenet időkeretébe belefér, ezért nem kell meghosszabbítani az eljárás rendjét vagy elhalasztani a döntést, tehát a döntést az Országgyűlés meg fogja hozni – mondta.
Az Index megkérdezte a frakcióvezetőt, hogy a NATO-csatlakozással kapcsolatban milyen arányban volt megosztott a frakció. Kocsis azt válaszolta, hogy nincs ilyen szám, vita volt. Arról még nem döntött hivatalosan a frakció, hogy támogatják-e a csatlakozást, a miniszterelnök arra kérte a frakciókat, hogy támogassák. A javaslatnak azonban vannak ellenzői. Annak kicsi esélyt ad Kocsis Máté, hogy végül ne támogatnák a parlamentben a két ország csatlakozását.
Finnország és Svédország 2022 májusában hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A két ország azután döntött a csatlakozás mellett, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, ám ezt Törökország igyekszik számára kedvező feltételekhez kötni, miközben Magyarország sem ratifikálta belépési kérelmüket. A két ország gyakorlatilag nem semleges állam, a NATO partnereiként közös hadgyakorlaton is részt vettek, és hírszerzési információkat is cserélnek a szövetséggel. Ez a folyamat 1995-ben kezdődött, amikor csatlakoztak az Európai Unióhoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban közölte: a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, azonban hogy
a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése Oroszországot nem közvetlenül nem fenyegeti, mert Moszkvának „nincs problémája ezekkel az országokkal”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.