Peking és Washington közeledését szétdurrantotta egy léggömb

Egyetlen Sidewinder AIM-9X rakéta elég volt a három autóbusztömegnyire becsült, mintegy húsz kilométer magasan repülő kínai magaslégköri kutató(kém) léggömb cafatokra tépéséhez: az amerikai F–22-es Raptor pilótája ránézett a léggömbre, ez elég volt a sisakjával összekapcsolt rövid hatótávolságú rakéta irányítórendszerének, hogy megjegyezze (lock-on) a célt. A rakéta ment az útján, teljesítette a parancsot, a kínai léggömb lezuhant, Dél-Karolina előtt, amerikai felségvizeken az Atlanti-óceánba esett, a roncsok kiemelése jelenleg is zajlik.

A kínai kémballon (?) ügye továbbra is rendkívül zavaros. 

Különben nem „tévedhetett” volna az USA három nagy stratégiai ballisztikus atomrakéta-indító helye egyikének a közelébe Montana államban, ahol mintegy 150 darab Minuteman III. típusú, silókból indítható rakéta van. A témához értők szerint ilyen magasságból a léggömb legfeljebb egy Budapest-méretű (mintegy 300 négyzetkilométernyi) területet fényképezhetett volna le. Azaz a léggömbnek igen pontos navigációra, erős irányítórendszerre lett volna szüksége. 

A cikk megírásáig az amerikaiak nem adtak információt arról, hogy mit találtak az USA keleti részén, Dél-Karolina partjai előtt, ahol a léggömb maradványai viszonylag sekély, 15 méter mély vízbe zuhantak. A kiemelt roncsokat az FBI quanticói bázisára viszik, ahol a kémelhárítással megbízott amerikai szervezet laboratóriumaiban szemügyre veszik, amit találtak.

David Martin, a CBS amerikai tévéadó nemzetbiztonsági szakértője meglepő biztonsággal kategorizálta – persze feltételes módban –  a léggömb célját (kémkedés), kommunikációs módját (távközlési kapcsolat a kínai gazdaszervezettel), a szenzorokkal szerzett információk továbbítását Pekingbe. Más elemzők szkeptikusabbak, mondják, a (kínai) kémműholdak stabilizált kamerái sokkal jobb minőségű képeket adhatnak, mint a magaslégköri áramlatok által ide-oda dobált léggömb – feltételezett – eszközei.

Kína meglehetősen magas szinten fejezte ki „komoly rosszallását, tiltakozását”. A pekingi központi pártlap angol kiadásában, a Global Timesban (GT) vezető anyag foglalkozott az incidenssel, amelyben „túlreagálással” és a nemzetközi gyakorlat „komoly megsértésével” vádolták az amerikai felet. A pekingi verzió szerint polgári célú, meteorológiai léggömb sodródott az Egyesült Államok fölé. A kínai külügyminisztérium elismerte, hogy a léggömb amerikai felségterületre tévedt, de ezt elháríthatatlan erővel (force majeure) magyarázta.

Vang Ji volt külügyminiszter, jelenleg Kína legmagasabb rangú, külpolitikával foglalkozó személyisége, a párt központi bizottsága külügyi hivatalvezetője és Antony Blinken amerikai külügyminiszter február 3-án – már a kínai ballon felfedezése és Blinken pekingi útjának elhalasztása után – telefonbeszélgetést folytatott. A GT szerint Blinken február 5–6-án látogatott volna Kínába, de a léggömbincidens miatt Washington lemondta az utat.

A pekingi pártlap érdekes megjegyzése: Kína sohasem erősítette meg a Blinken-látogatást, az arról szóló hírek forrása kizárólag az Egyesült Államok. Diao Daming, a pekingi Renmin egyetem Amerika-szakértője utalt rá, hogy az ügy felfújásában az Egyesült Államokban lévő Kína-ellenes „héják” szerepet játszhattak. 

– sommázta. A nemzetek területe feletti világűr a Kármán Tódor-féle vonal (körülbelül 100 kilométer magasságban) kezdődik, ez alatt a nemzeti légtér van, a kategorizálás több mint százéves.

A felek ezzel elpuskáztak egy lehetőséget, hogy valamelyest csökkentsék a feszültséget a Washington–Peking-viszonyban. Jelenleg a világ két régiójában zajlik akár atomfegyver bevetésével is fenyegető konfliktus: Ukrajnában és a Nyugat-Csendes-óceán térségében, Tajvan, illetőleg a Dél-kínai-tenger vitatott tulajdonú szigetvilágánál. Az előbbiben a NATO/USA áll szemben az Ukrajnát megtámadott Oroszországi Föderációval, a másikban az USA és Kína fegyveres erői, elsősorban haditengerészeti és légi, stratégiai rakétáinak parancsnokai néznek farkasszemet. Míg Kína nem demonstrálta nyíltan, hogy az ukrajnai konfliktusban Moszkva oldalán áll, addig a nyugat-csendes-óceáni szembenállásban Kína és az oroszországi távol-keleti flotta és a haditengerészeti, stratégiai légierő Japán, Dél-Korea térségében közös hadgyakorlatok sorát tartotta.

Kína és Oroszország globális szövetségeseket keres és talál Dél-Afrikában, Brazíliában. Mindkét ország számottevő regionális jelentőségű haderővel és hadiiparral rendelkezik. (Magyarország a brazil Embraer gyártól két KC–390-es katonai szállítógépet rendelt.) Dél-Afrika három tengeralattjárója és négy fregattja igen korszerű, valamennyi német gyártmány, egyik sem idősebb 15 évnél. Brazíliának hét tengeralattjárója mellett van egy helikopterhordozója és három igen korszerű partra szállító hajója, ami a kontinensen egyedülálló. Ez Moszkvának és Pekingnek jól jöhet, ám az Egyesült Államoknak, amely több száz katonai bázist tart fenn a világban, akár gondot is okozhat.