Vlagyimir Putyin radikálisan racionális vezető, aki arra játszik, hogy a nyugati országok elfáradnak az ukránok támogatásában, és ezért idővel beleegyeznek egy Oroszország számára kedvező békébe – mondta Francois Hollande volt francia elnök a Politicónak.
A Franciaországot 2012 és 2017 között vezető politikus Angela Merkel volt német kancellárral közösen tárgyalt az orosz elnökkel 2014-en az úgynevezett normandiai formátum keretében, miután az oroszok elfoglalták a Krímet és megkezdték a szeparatisták támogatását Donbaszban.
Ezek a megbeszélések azonban nem hoztak eredményt, azon kívül, hogy nyilvánvalóvá tették, Putyin csak az erő nyelvén ért.
Arra a kérdésre, hogy Putyin hajlandó-e kiszélesíteni a konfliktust, Hollande arról beszélt, hogy a saját keretei között az orosz elnök kész erőt alkalmazni, és csak a vele szemben állított erőt érti meg.
A háború további alakulásáról azt jósolta, hogy Putyin igyekszik konszolidálni a hódításait és stabilizálni a frontokat, majd kivárja, hogy a közvélemény belefáradjon az ukrán háborúba, és ekkor dobja be ismét a tárgyalások lehetőségét. Ám szemben 2014-gyel, most a törökök és a kínaiak közvetíthetnek a felek között, ami Hollande szerint nem túl biztató.
A Hollande elnöksége alatt gazdasági miniszterként szolgáló, az elnöki székben őt követő
Emmanuel Macron diplomáciai erőfeszítései kapcsán elmondta, volt értelme megpróbálni beszélni Putyinnal, ezzel megfosztva őt az invázió lehetséges ürügyeitől, ám a háború megindítása után gyorsan eldőlt, hogy nincs miről tárgyalni az orosz elnökkel.
A francia és a német vezetés hiányát, az ezzel párhuzamosan az európai hatalom keletre tolódását hangoztató érvekkel kapcsolatban kifejtette, hogy az északi és a keleti országok lényegében az amerikai védelmet használják pajzsként. Bár Joe Biden vezetésével az Egyesült Államok példát mutat szolidaritásból és felnőtt a transzatlanti szövetségben rá rótt szerephez, ez egy más amerikai elnök, vagy egy bezárkózóbb kongresszus mellett kérdéses, hogy így marad-e. Hollande szerint ezért meg kell győzni az unió partnereit, hogy az EU az elvekről és a politikai elvekről szól, ugyanakkor képes szilárd biztonsági garanciákat nyújtani.
A Macronhoz hasonlóan több utcai tüntetéssel szembesülő Hollande szerint nem biztos, hogy utódja jó időpontot választott a nyugdíjreform megvalósítására, ugyanis
az emberek az egymást követő válságok és a magas infláció mellett biztonságot szeretnének, míg a kormány javaslata igazságtalannak és brutálisnak tűnik.
A francia–német együttműködést az uniós kohézió elengedhetetlen magjának tartó volt elnök szerint a felek hozzájárulását és céljait is újra kell gondolni, beleértve Európa védelmét is. A két fél közötti vita azonban az egész unió fejlődését gátolja.
Hollande ezt követően beszélt Macron azon törekvéseiről is, amelyek állami támogatásokkal ellensúlyoznák a Biden-kormány zöldiparágakat segítő lépéseit európai szinten. Elmondása szerint utódja most fedezi fel, hogy Franciaország legtöbb partnere gazdasági szempontból liberális, ráadásul a cégek közvetlen támogatását a szerződések szelleme és betűje is tiltja.
Az Európai Parlamentet megrázó korrupciós botránnyal kapcsolatban emlékeztetett saját kormányának egy botrányára, amelyre válaszul egy olyan független hivatalt hozott létre, amely a köztisztviselők auditálását végzi és bűncselekmények esetén értesíti az ügyészeket is. Hasonló testületet uniós szinten is létre kellene hozni, noha véleménye szerint az integritást és az átláthatóságot alapértéknek tartó országok támogatása mellett a javaslat várhatóan mások – Magyarországot és Lengyelországot említi – ellenkezésébe ütközne, mondván az beleavatkozik a szuverenitásukba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.