Rábólintott Szerbia az EU-s tervre, békét kötnek Koszovóval

Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között megegyezés született a két ország közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a két ország kapcsolatának rendezését célzó Belgrád–Pristina párbeszéd hétfő késő este befejeződött ülését követően.

Josep Borrell, a szerb és a koszovói vezetők részvételével folyatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte, a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök megállapodott abban, hogy nincs szükség további megbeszélésekre a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat helyreállításához vezető út mérföldköveit rögzítő megállapodásról szóló európai uniós javaslatról. A brüsszeli tárgyalás során elért megállapodás új és fenntartható alapokra helyezi a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatokat – emelte ki. 

 – fogalmazott. Közölte, március folyamán újabb találkozót hív össze a két vezető részvételével Brüsszelben azzal a céllal, hogy lezárják a megállapodás végrehajtási mellékletről folytatott megbeszéléseket. A részletek tisztázása, valamint a magas szintű találkozó előkészítése céljából Miroslav Lajcak, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja Belgrádba és Pristinába utazik – tájékoztatott.

A megállapodás részleteit ismertetve az uniós főképviselő közölte: a szöveg kimondja, hogy az emberek szabadon mozoghatnak a két ország között a kölcsönösen elismert útlevelük és rendszámuk használatával. Diplomáik és képzésük kölcsönös elismerése által pedig szabadon vállalhatnak munkát és tanulhatnak bármelyik országban, szükségtelen bürokrácia nélkül. A megállapodás új gazdasági lehetőségeket teremt a fokozott pénzügyi támogatások, az üzleti együttműködés, valamint a Koszovóban és Szerbiában végrehajtott új beruházások révén. A megállapodás nemcsak Koszovó és Szerbia számára fontos, hanem az egész régió biztonsága, stabilitása és jóléte szempontjából is – tette hozzá. 

 Az EU elvárja a felektől, hogy konstruktívan vegyenek részt a folyamatban – tette hozzá. 

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.