késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Dühösen reagáltak az oroszok a Putyin ellen kiadott letartóztatási parancsra
Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteken a Telegram-csatornáján.
„Oroszország szempontjából nincs semmilyen jelentősége a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatának, egyebek között jogi szempontból sem” – írta Zaharova.
Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási előírások jogilag semmisek lesznek számunkra
– hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.
A Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalás-előkészítő kamarája pénteken jelentette be, hogy elrendelte Putyin és Lvova-Belova „letartóztatását”, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltak el gyerekeket Ukrajnából”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy magának a kérdésnek a megfogalmazása is elfogadhatatlan. Szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és számára jogi szempontból minden döntése semmis.
Lvova-Belova a határozattal kapcsolatban megjegyezte: a nemzetközi közösség ekként „értékelte” a munkát, amelyet azoknak a gyerekeknek a megsegítése érdekében végzett, akiket elszállítottak a háborús övezetből, és akik számára jó életkörülményeket teremtettek. Hangsúlyozta, hogy kész folytatni ezt a munkát.
Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a jogalap nélkül meghozott döntésével az önfelszámolás útjára lépett. Emlékeztetett arra, hogy a szervezetet számos ország nem ismeri el, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának több állandó tagja sem.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke pénteken az orosz igazságügyi minisztérium igazgatótanácsának ülésén felszólalva egy nemzetközi igazságügyi szerv felállítását kezdeményezte az ukrán háborús bűnösök bírósági felelősségre vonására, válaszul arra, hogy korábban több nyugati ország előkészületet tett arra, hogy Oroszországot nemzetközi bíróság elé állítsák. Korábban Basztrikin arról beszélt, hogy a 2014 óta elkövetett ukrán bűncselekményeket elbíráló törvényszék munkájában a FÁK, a BRICS-csoport és a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamainak képviselői vehetnének részt.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelyet az 1998-as római statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).
Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a bíróság ugyan nem hozhat döntést Oroszország ellen, „de megpróbálja”.
Rámutatott, hogy a római statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország vagy azok szövetségesei, „akik finanszírozzák az ukrajnai háborút, és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el”.
A szenátor szerint ugyanezek az országok „privatizálták a bíróság titkárságát”, azt saját állampolgáraikkal töltve fel.
A Nemzetközi Büntetőbíróság NATO-módra való igazságszolgáltatás. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem tartozik a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá
– hangsúlyozta a politikus.
Koszacsov szelektívnek minősítette a testület igazságszolgáltatási gyakorlatát. Ő is kifogásolta, hogy a bíróság sohasem adott jogi értékelést az ukrán állam által 2014 óta elkövetett „bűncselekményekről”, annak ellenére, hogy a római statútum 6–9. cikkei alkalmazhatók a tömeggyilkosságokra, a hadviselés eszközeinek és módszereinek megsértésére, a hadifoglyok kínzására, biológiai kísérletekre és más bűncselekményekre is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.