Noha az ilyesmit nem szokták világgá kürtölni, az Egyesült Államok légiereje mégis látványosan jelentette be közösségi oldalain, hogy Európába küldte egyik végítéletrepülőjét, amelyet kifejezetten arra a célra alakítottak ki, hogy egy esetleges atomháborúban a fedélzetéről nukleáris válaszcsapást lehessen indítani az ellenséggel szemben.
A repülő kedden landolt Izlandon, ahol gyakorlaton vesz részt, de a bejelentés elég egyértelmű jelzés is Oroszország számára, hiszen éppen egy nappal azután szállt le a végítéletgép, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az amerikai–orosz nukleáris egyezség felfüggesztését. Nem csoda, hogy Moszkvában idegesek lettek a gép érkezésétől, de hivatalos válasz egyelőre nem született az ügyben.
Szintén sokan találgatták a héten, hogyan is tudták megszöktetni az orosz oligarcha, Aliser Uszmanov jachtját Horvátországból. A luxushajót még tavaly tavasszal foglalták le a horvát hatóságok, de néhány hónappal ezelőtt furcsa körülmények között mégis elhagyta a kikötőjét. A Slobodna Dalmacija című lap szerint a Sunseeker 115 típusú Irina Vu 8 hónapot töltött egy szárazdokkban, és október elején bocsátották újra vízre. A jacht azonban csak rövid időt töltött a kikötőben, másnap éjszaka ugyanis kifutott a nyílt tengerre, helyére pedig egy ugyanolyan típusú charterhajó, a Katrina I. horgonyzott le.
Az álca olyan jól sikerült, hogy a horvát hatóságok csak idén januárban vették észre, hogy nem a lefoglalt hajó áll a betinai kikötőben, de addigra már késő volt, hiszen az orosz jacht rég elhagyta az országot, és Törökországba hajózott.
Az orosz–ukrán háborúban most minden szem egy donbászi városra szegeződik, hiszen Bahmut – hiába nincs valódi stratégiai jelentősége – igazi szimbólummá vált. Az immár több mint hét hónapja tartó ostromban ezrek vesztek oda, de egyik fél sem hajlandó feladni a rommá lőtt települést, hiszen kimondatlanul is úgy állnak hozzá, hogy aki itt nyer, az nyeri a háborút. Pedig koránt sincs ekkora jelentősége a városnak. Az oroszok mégis mindent egy lapra feltéve rohamoznak, és úgy tűnik, lassan sikerrel is járnak.
Noha időről időre előkerül a téma, mindig jókora érdeklődés övezi az euró magyarországi bevezetésének lehetséges dátumát. A héten Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hozta fel a témát egy interjúban. A tárcavezető azt mondta:
akkor jöhet el reálisan az euró bevezetésének ideje, amikor elérjük vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó uniós GDP-átlag 90-95 százalékát.
Hangsúlyozta, hogy az euró bevezetését hosszú távon kell vizsgálni. Nagy szerint tagadhatatlan, hogy a válságkezelésben valóban lenne kedvező hatása az eurónak, de a kormány nem emiatt ódzkodik tőle, hanem mert az önálló monetáris és felügyeleti politika segítheti a gazdaság felzárkóztatását.
Péntek estétől elkezdődött a Népligeti felüljárón a forgalomterelés kiépítése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy március 4., szombattól a hídon kifelé továbbra is kettő, a centrum irányában viszont már csak egy forgalmi sávon lehet majd közlekedni. A korlátozás ráadásul a várakozások szerint egészen júliusig tart, tehát négy hónapon keresztül biztosan. A lezárásra azért van szükség, hogy megvizsgálják: el kell-e bontani a 45 éves felüljárót. A feladatért majdnem nettó 200 millió forintot fizet a főváros.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.