Visszatérnek a kivégzőosztagok
A kivégzőosztagok sokáig egy kevésbé felvilágosodott múlt örökre letűnt emlékének tűntek, de reneszánszukat élik az Egyesült Államokban. A héten az idahói kongresszus fogadott el egy törvényt, ami visszahozta a legális kivégzési módok közé, amivel Mississippi, Utah, Oklahoma és Dél-Karolina példáját követték.
Fotó: Heritage Images
A kivégzőosztagok „rehabilitálásának” oka, hogy a szövetségi államok
kénytelenek alternatívákat keresni a méreginjekciónak, több gyógyszergyár megtiltotta ugyanis, hogy erre a célra használják a termékeiket azzal az indokkal, hogy azok célja az emberi életek megmentése, nem pedig az elvétele.
A lépés támogatói között megtalálható a legfelsőbb bíróság több tagjai is. Szerintük a kivégzőosztag kevésbé kegyetlen, mint az injekció még akkor is, ha enyhén szólva is erőszakos dolog golyózáport zúdítani egy emberi lényre. Az ellenzői szerint viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet, több más tényezőt is figyelembe kell venni.
Utah az egyetlen, ahol működik kivégzőosztag
Utoljára 2010. június 18-án ölt meg kivégzőosztag elítéltet az országban, méghozzá Utah államban, emlékeztetett összeállításában az ABC News. Ronnie Lee Gardnert azért ítélték halálra, mert megölt egy ügyvédet, miközben szökni próbált a bíróságról. Székre ültették, homokzsákokat helyeztek el körülötte, és céllapot tűztek a szíve fölé.
Önkéntesek közül kiválasztott öt börtönőr mintegy nyolcméteres távolságból nyitott tüzet rá puskából;
a férfit két perccel később halottnak nyilvánították.
Fotó: Mike Simons / Getty Images
Utah az egyetlen szövetségi állam, ahol az elmúlt ötven évben kivégzőosztagot használtak. Idahóban csak akkor jöhet szóba ez a lehetőség, ha nem tudják beszerezni a méreginjekciót, amelyet a kétezres években elsődleges kivégzési módként használnak az Egyesült Államokban.
A gyógyszergyárak tilalma miatt azonban egyre nehezebb gondoskodni az eddig koktélként használt szerekről, így a tiopentál-nátriumról, a pankurónium-bromidról és a kálium-kloridról. Néhány állam áttért helyettük olyan könnyebben beszerezhető gyógyszerekre, mint az általában nyugtatóként, érzéstelenítőként és vészhelyzetekben a görcsök csökkentésére használt pentobarbitál vagy a többek között szorongás- és görcsoldó, vázizomlazító és nyugtató tulajdonságokkal rendelkező amidazolám.
A kritikusok szerint azonban mindkettő iszonyatos kínszenvedést okozhat.
Máshol a kivégzőasztaghoz hasonló régi módszerekben, így a villamosszékben és a gázkamrában találták meg az alternatívát.
Tényleg humánus a kivégzőosztag?
Sonia Sotomayor, a legfelsőbb bíróság tagja azok közé tartozik, akik szerint a kivégzőosztag valószínűleg humánusabb megoldás. Az érvük, hogy a golyók eltalálják a szívet, felhasítják, és így azonnali eszméletvesztést okoznak, miközben az elítélt gyorsan elvérzik.
Amellett, hogy szinte azonnali, a golyó általi halál viszonylag fájdalommentes lehet
– írta Sotomayor egy 2017-es feljegyzésben. Akkor egy alabamai halálraítélt kérte, hogy állítsák kivégzőosztag elé, a legfelsőbb bíróság többsége azonban elutasította a kérvényét.
Fotó: Mike Fiala / Getty Images
Sotomayor egyetért azzal, hogy a méreginjekció intenzív fájdalmat okoz, bár megbénítja az elítéltet. „Milyen kegyetlen irónia, hogy a leghumánusabbnak tűnő módszerről kiderülhet, hogy az eddigi legkegyetlenebb kísérletünk” – fogalmazott.
A golyó általi halál is fájdalmas
Egy 2019-es szövetségi ügyben az ügyészek benyújtották a bíróságnak Joseph Antognini aneszteziológus vallomását, aki szerint egyáltalán nem garantált a fájdalommentes halál a kivégzőosztag esetében sem.
Szerinte
az elítélt akár tíz másodpercig is eszméleténél maradhat a lövések után is, attól függően, hogy hol találták el a golyók, és ezek a másodpercek „nagyon fájdalmasak lehetnek, különösen, ha a golyó csontot tör vagy károsítja a gerincvelőt”,
hangsúlyozta a szakember.
A kivégzőosztag általi halál ráadásul szemmel láthatóan erőszakos és véres a méreginjekcióhoz képest, traumát okozhat az áldozat hozzátartozói és a többi szemtanú, de még a hóhérok és azok számára is, akiknek később el kell takarítani a nyomokat.
De legalább megbízható módszer
Ha a megbízhatóság a cél, akkor kétségtelenül szólnak érvek a kivégzőosztag mellett. Austin Sarah, az Amherst College politikatudományi és jogi professzora tanulmányozott az Egyesült Államokban 1890 és 2010 között végrehajtott 8776 kivégzést, és azt találta, hogy 3,15 százalékuk, vagyis 276-ot elrontottak.
Fotó: Getty Images
A rosszul végrehajtott kivégzések 7,12 százaléka méreginjekcióval történt, 3,12 százaléka akasztással, 1,92 százaléka pedig villamosszékkel. Ehhez képest mind a 34 kivégzőosztag által tartott kivégzés gond nélkül lezajlott. A Death Penalty Information Center azonban talált egy negatív példát: 1879-ben Utahban a kivégzőosztag nem találta el Wallace Wilkerson szívét, így 27 percbe telt, mire a férfi meghalt.
Kivégzőosztag elé egyébként ritkán állítottak civilt az Egyesült Államokban, ez a halál hagyományosan katonáknak jár.
A halálra ítélések történetét vizsgáló két kutató, M. Watt Espy és John Ortiz Smyla összesítése szerint a gyarmati időktől 2002-ig több mint 15 ezer embert végeztek ki, közülük csak 143-at golyó által, 9322-tőt felakasztottak, 4426 pedig villamosszékben végezte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.