A „török Gandhi”, aki megdöntheti Erdogan húszéves hatalmát

Egyre jobban aggódhat a május 14-i választások miatt Recep Tayyip Erdogan. A húsz éve hatalmon lévő  – előbb kormányfőként, majd a megerősített elnöki pozíciót 2014-ben átvevő – elnök széke eddig ugyanis szinte soha nem volt veszélyben , most viszont a közvélemény változást sürget, a gazdasági válság, az elszálló infláció és a februári, tragikus földrengések pedig felerősítették az emberekben a gondolatot, hogy ideje lenne leváltani az államfőt. Az ellenzék először tudott felmutatni egy olyan közös jelöltet, akinek valós esélye van a győzelemre. De kicsoda Kemal Kilicdaroglu, akitől jogosan félhet Erdogan?

Az év hivatalnoka

A 74 éves, közgazdász-végzettségű Kilicdaroglu Törökország keleti részén született. A hétgyermekes családból csak ő ment egyetemre, a diploma megszerzése után pedig a pénzügyminisztériumban kezdett el dolgozni. A ranglétrán felfelé lépdelve az igazgatói posztig jutott, 1994-ben pedig az év hivatalnokának is megválasztották, 1999-ben nyugdíjba vonult, ezt követően kezdett el még inkább politikával foglalkozni. Kilicdaroglut az ismerői egyenesnek és megbízhatónak titulálták, olyannak, aki hadat üzen a korrupciónak, és egy nagy halom irat között is rögtön megtalálja a gyanús szerződéseket. Erről a DW-nek meséltek párttársai.  

A török parlamentbe 2002-ben került be, nem sokkal az előtt, hogy Erdogan hatalomra jutott. Felszólalásaival nagy népszerűségre tett szert országosan, ám ez sem volt elég ahhoz, hogy 2009-ben megválasszák Isztambul főpolgármesterének.  

Szexvideó hozta meg az áttörést

A vereséget nehezen emésztő Kilicdaroglunak végül egy nem várt szexbotrány hozta el a politikai áttörést. 2010-ben kirobbant a török ellenzéki vezér, Deniz Baykal szexbotránya, ami után kénytelen volt lemondani, Kilicdaroglu pedig egyből megpályázta a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöki székét, amit egyhangú szavazással nyert meg. Azóta már nem ilyen egyértelmű a megítélése pártjában sem, de Kilicdaroglu túlnőtt a CHP-n, és folyamatosan egyre nagyobb tömegek álltak be mögé a teljes ellenzékből is. Ez 2017-ben csúcsosodott ki, amikor egy politikai akció keretében Ankarából Isztambulba gyalogolt. A 450 kilométeres útra több tíz ezer szimpatizáns kísérte el, megakasztva a forgalmat, amerre jártak.  

A nyugalom szigete és a merényletek

Kilicdaroglut a látványos akció ellenére mindenki a nyugalom szigeteként jellemezte, azaz nagyon nehéz őt kihozni a sodrából, a legélesebb helyzetekben is csendesen, higgadtan viselkedik. Ismerői rá is aggatták a „török Gandhi” becenevet. Ő maga egy interjúban elárulta: felesége szerint túlságosan is nyugodt.  

– mondta humorosan egy interjúban a felesége, Selvi Kilicdaroglu.  

Ennek ellenére, vagy éppen emiatt Kilicdaroglu állandóan támadásoknak van kitéve, több merényletet is megpróbáltak már végrehajtani ellene és fizikailag is bántalmazták. Ankarában 2019-ben kis híján meglincselték egy temetésen. Párttársai szerint hiába verték véresre az arcát, Kilicdaroglu a támadás után egyszerűen besétált az irodájába és kért egy csésze teát. De megpróbált már vele végezni egy kurd milicista, és az Iszlám Állam is fel akarta robbantani még 2017-ben.  

Ellenzéki repedések

A legtöbben éppen ezt a nyugodtságot hozzák fel ellenvéleményként, amikor felmerül, hogy Kilicdaroglu tényleg esélyes-e Erdogannal szemben. Sokan ugyanis nem tartják elég karizmatikusnak. Azt, hogy ő legyen a legnagyobb ellenzéki pártok közös jelöltje, több mint egyéves folyamatos tárgyalássorozat előzte meg. Néhány ellenzéki vezető szerint ugyanis Kilicdaroglu még sosem nyert meg egyetlen választást sem, így nem a legjobb választás. Végül mégis beálltak mögé mindannyian, feladva a nézeteltéréseket a közös cél, azaz Erdogan megbuktatása érdekében. Hogy ez összejön-e nekik, az kérdéses.  

A közvélemény-kutatások ugyanakkor már hónapok óta Kilicdaroglu győzelmét jelzik előre, ráadásul a felmérések szerint egyre inkább nyílik az olló a két jelölt között. Persze ez még nem feltétlenül elég ahhoz, hogy valódi győzelem legyen belőle.

Mindenesetre ha sikerrel is járnak, Erdogan és pártja az elmúlt húsz évben olyan szinten gyökeret vetett Törökországban, hogy ha a vezért le is tudják váltani az ellenzékiek, a rendszert már jóval nehezebb lesz.