Egyre több vállalkozás kér borravalót a vásárlóktól, olyanok is, ahol ez a szokás korábban egyáltalán nem volt jellemző. A jelenség terjedése mögött – ami már az amerikaiak körében is kiverte a biztosítékot – a digitalizáció mellett a munkaadók fukarsága áll.
Futótűzként terjedt a TikTok közösségi platformon egy videó a héten, melyben egy fiatal amerikai nő arra panaszkodik, hogy kedvenc fagyizójában egy két dollárba kerülő fagylalttölcsér vásárlásakor egy dollár borravalót kért tőle az eladó, pontosabban a kártyás fizetéskor használt digitális terminál. Amikor a nő elutasította ezt az opciót, a bolti alkalmazott egy elkeseredett kézmozdulattal fejezte ki nemtetszését, ami a vásárló szerint elfogadhatatlan volt – számolt be az esetről az Insider.
Ez egy tranzakció volt, még csak nem is szolgáltatás
– panaszolta a nő a videóban, aki nyomatékosította, nem fog egy dollár borravalót adni egy két dollárba kerülő ostyakehelyért.
A több mint 2,2 millió megtekintésnél járó videó alatt éles vita bontakozott ki a borravaló adási szokásokról, a többség viszont a TikTokker értett egyet: a jelenlegi borravaló kultúra mostanra tarthatatlanná vált.
Hasonló esettel egyre többen találkozhatnak, az éttermi felszolgálókon, fodrászokon kívül már az ételkiszállítók, a fuvarmegosztók, a gyorséttermi dolgozók, a szerelők, is borravalót kérnek a vásárlóktól, sőt még a kávézók, a sportlétesítmények és a repülőterek önkiszolgáló automatáin is visszatérően felvillan az erre vonatkozó kérés.
A jelenség terjedése egyfelől a digitális érintőképernyős fizetési rendszerek elterjedésével magyarázható Mason Jenkins, az Észak-Karolinai Egyetem marketingtudományi adjunktusa szerint.
Míg egy bárpultra kihelyezett borravalós üveget könnyű figyelmen kívül hagyni, az elektronikus fizetési terminálon felvillanó, borravalót kérő üzenet elutasításához már a vásárló aktív közreműködése kell. A csordaszellem itt is érvényesül, ráadásul rögtön kétfelől.
Minél több cégvezető látja, hogy más kiskereskedők borravalót kérnek, annál valószínűbb, hogy ők is beépítik azt az üzletmenetükbe
– mondta Jenkins az Insidernek. "A jelenség a fogyasztóknál is működik. Minél gyakrabban látják, hogy a sorban előttük álló személy borravalót ad a pultosnak kiszolgálásért, annál inkább fogják úgy gondolni, hogy ez a bevett gyakorlat, és annál nehezebb ellenállni neki" – tette hozzá.
Egyes inflációtól szorongatott cégek maguk is érdekeltek abban, hogy a vásárlóikat arra ösztönözzék, hogy önkéntes alapon többet fizessenek a szolgáltatásaikért, így ugyanis neki kevesebbet kell a dolgozóiknak.
Egyes munkakörökben dolgozóknál ugyanis a tengerentúli vállalatok ma is megtehetik, hogy a hivatalos, szövetségi szinten rögzített 7,5 dolláros minimális órabér töredékét, 2,13 dollárt fizessenek alkalmazottaiknak, amennyiben a különbözetet a borravalók fedezik.
Ez a gyakorlat azonban idővel visszaüthet, ha a vásárlók belefáradnak abba, hogy mindenhol több pénzt kérnek tőlük, még a legegyszerűbb szolgáltatások igénybevételénél is. Az elégedetlenséget pedig tovább szíthatja, ha esetleg kiderül, hogy a borravaló egy része nem a dolgozókhoz, hanem a menedzsmenthez csorog vissza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.