ENSZ: több mint negyedmilliárd embert érintett tavaly akut élelmiszerhiány

A konfliktusok, a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború hatásai miatt tavaly 58 országban mintegy 258 millió embert sújtott tavaly akut élelmezési bizonytalanság – áll a globális élelmezési válságokról és súlyos éhínségekről szóló éves jelentésben (Global Report on Food Crises).

Az ENSZ ügynökségekből és az Európai Unióban működő civil szervezetekből álló, az élelmezési válságokkal foglalkozó nemzetközi csoport szerdán közzétett elemzése szerint hét országban – Szomáliában, Afganisztánban, Burkina Fasóban, Haitin, Nigériában, Dél-Szudánban és Jemenben – az éhínség különösen súlyos, halálos fenyegetés az ott élők számára.

A jelentés szerint a negyedik egymást követő évben világszerte emelkedett az akut élelmezési bizonytalansággal küzdő és sürgős élelmiszersegélyre szoruló emberek száma. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint mindez az emberiség kudarcáról szóló égbekiáltó vádirat az éhínség felszámolására irányuló célok megvalósításában.

Noha a tavalyi növekedés részben azzal magyarázható, hogy az elemzés az országok lakosságának szélesebb körére terjedt ki, a jelentés rámutat az élelmezési helyzet folyamatos romlásának aggasztó tendenciájára.  

Rein Paulsen, ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vészhelyzetek elhárításáért felelős igazgatója az éhínséget együttesen kiváltó, a jelentésben felsorolt okok közül kiemelte az ukrajnai háborút, amelynek következményei – a műtrágya, a búza, a kukorica és a napraforgóolaj globális kereskedelmére gyakorolt hatása – leginkább az élelmiszerimporttól függő, legszegényebb országokat érintették hátrányosan.

Akut élelmiszerhiányról akkor beszélünk, ha valaki egy adott időszakban nem jut elegendő élelemhez, megélhetése és túlélése veszélyben van. Ez nem azonos a krónikus éhezéssel, amikor az érintettek hosszabb ideje nem jutnak a normál, aktív élethez szükséges ételhez.