BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kongatják a vészharangot a dánok: Európa lemarad az űrkutatásban

Az Európai Űrügynökség jelenleg csak nemzetközi együttműködés keretében tud európai asztronautákat az űrbe juttatni, és hiányzik az európai szerepvállalás a kulcsfontosságú űrtechnológiák terén.

Európa lemaradhat a globális űrkutatási versenyben, és hiányzik az európai szerepvállalás az ehhez szükséges kulcsfontosságú technológiák területén – jelentette ki Andreas Mogensen dán űrhajós második űrutazása előtt, amelyen a SpaceX űrhajójának augusztusi küldetésében vesz részt.

Soyuz Returns To Earth
KAZAKHSTAN -  SEPTEMBER 12: In this handout photo provided by the European Space Agency (ESA),  ESA astronaut Andreas Mogensen, after landing along with Soyuz spacecraft commander Gennady Padalka and Kazakh cosmonaut Aidyn Aimbetov September 12, 2015 at 00:51 GMT (02:51 CEST) in the steppe of Kazakhstan, marking the end of their missions to the International Space Station. Andreas became Denmarks first astronaut when he left on 2 September on his 10-day iriss mission. ESA used the mission to test new technologies and conduct a series of scientific experiments. (Photo by Stephane Corvaja/ESA via Getty Images)
Fotó: Getty Images

Mogensen lesz az első olyan nem amerikai űrhajós, aki a Crew Dragon nevű űrhajót a Nemzetközi Űrállomásra vezetheti, és reményei szerint egy nap majd önálló európai űrhajósküldetésen is visszatérhet az űrbe.

Az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg csak nemzetközi együttműködés keretében tud európai asztronautákat az űrbe juttatni.

Mindeközben a nyugat-európai űrkutatás jelenleg nem képes önállóan műholdak fellövésére sem, miután az ukrajnai háború miatt megromlott a viszony a Szojuz hordozórakétákat üzemeltető oroszországi vállalattal. Az ESA és Olaszország közös fejlesztésű Vega-C nevű rakétájának kilövése még korábban kudarcba fulladt, az ESA Ariane 6 rakétakilövését pedig műszaki okok miatt el kellett halasztani. Az ESA Ariane 5 nevű rakétájának utolsó kilövését júniusra tervezik.

Úgy vélem, hogy Európa és az európai űripar számára nagyon előnyös volna, ha európai űrhajón tudnánk európai asztronautákat küldeni az űrbe

– húzta alá Mogensen.

Mint mondta: a 2022-es év megmutatta, hogy van néhány kulcsfontosságú űrtechnológiai terület, amelyet Európának tökélyre kellene fejlesztenie, hogy ne függjünk más országoktól, amelyek aztán nyomásgyakorlásra használhatják a technológiai képességeink hiányát.

A kulcsfontosságú technológiai képességek közé tartoznak a biztonságos kommunikációs eszközök, a precíziós műholdas navigációs rendszerek és a katasztrófák megfigyelésére szolgáló űrbéli berendezések.

Az Európai Űrügynökség 2022 novemberében arra kérte 22 tagállamát, hogy támogassák az európai űrkutatási költségvetés 25 százalékos növelését, hogy az ESA egyenrangú partnere maradhasson az amerikai űrkutatási hivatalnak (NASA). 

Az Egyesült Államok jelenleg élen jár az űrkutatási versenyben:

a Fehér Ház 2020-ban az amerikai űrkutatási hivatal költségvetésének évtizedek óta legnagyobb mértékű növelését jelentette be annak érdekében, hogy a NASA újra embert juttathasson a Holdra.

Az amerikai űrkutatási hivatal költségvetése minden évben tovább növekedett 2020 óta, és 2023-ban elérte a 32 milliárd dollárt az amerikai kormányzati kiadások hivatalos honlapjának adatai szerint.

Szaúdi és amerikai űrutasok indultak a Nemzetközi Űrállomásra

A négyfős csapat több mint egy hetet tölt a Nemzetközi Űrállomáson, és különféle kísérleteket végez.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.