Mérlegeli a Nyugat, hogy milyen szerepet játszhat Kína a háború lezárásában

Ukrajna tavaszi offenzívája utat adhat a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásoknak, és Kína lehet a lehetséges közvetítőfél abban, hogy Oroszországot is sikerüljön a tárgyalóasztalhoz ültetni – írja a Wall Street Journal.

A Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok – az eddigi szkeptikusabb hozzáállás helyett – nyitott lenne a béketárgyalások ösztönzésére és Kína békeközvetítő szerepének mérlegelésére –  vélik az amerikai és európai tisztviselők. Amerika eddig rendkívül szkeptikus volt Peking bármiféle részvételével szemben, tekintettel arra, hogy Kína Moszkva elkötelezett támogatója.

– vélik a tisztviselők.

Továbbra is nagy a bizonytalanság azonban akörül, hogy Oroszország mennyire lenne hajlandó tűzszünetről tárgyalni. Emmanuel Macron francia elnök határozottan sürgette Ukrajnát, hogy a tavaszi offenzíva után kezdjen el tárgyalni a Kremllel. A Fehér Ház tisztviselői szerint Oroszország egyelőre még nem nyitott a diplomáciai megoldásokra. 

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács a tárgyalások minél előbb sorkerítése mellett foglal állást, míg az amerikai külügyminisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség szkeptikusabb: megvárnák, hogyan alakul az offenzíva, mielőtt a diplomáciai megoldás kerülne előtérbe.

Olaf Scholz német kancellár májusban Berlinben fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki a háború kezdete óta először látogat Németországba. Bár Scholz nem fogja tárgyalásra kényszeríteni Zelenszkijt, Biden várhatóan jelezni fogja az ukrán vezetőnek, hogy a tűzszüneti tárgyalások időszerűek lehetnek a következő hónapokban – vélik az európai tisztviselők. A cél az, hogy Ukrajna fontos területeket nyerjen vissza délen, ami már akkor is sikerként értelmezhető, ha Oroszország megtartja az általa elfoglalt területrészeket.

A kimerülő európai lőszerkészletek beszűkíthetik az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékét

A tárgyalásokra való törekvés azért is indokolt, mert az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke nem végtelen, ha befagynak a frontok. Az európai kormányok több magas rangú tisztviselője is aggodalmát fejezte ki a csapatok és a hadianyagok magas elhasználódási aránya miatt Ukrajnában. A lőszerellátás kulcsfontosságú probléma, mivel a nyugati termelési kapacitás Ukrajna katonai támogatása miatt nem tudta saját igényeit fedezni. 

Oroszországnak kihívást jelent a háborús erőfeszítések fenntartása, ami egyesek szerint tárgyalóasztalhoz kényszerítheti. Putyin úgy számol, hogy az idő az ő javára dolgozik, és továbbra is abban bízik, hogy idővel megcsappan az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás mértéke – vélik az az amerikai hírszerző ügynökségek.

– mondta Avril Haines, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója.

– tette hozzá.

A tárgyalások szükségessége melletti állásfoglalás nem egységes az európai államok között: Lengyelország, a balti államok és más kisebb országok szerint időt kell hagyni Ukrajnának a győzelemhez – még akkor is, ha a közelgő tavaszi offenzíva nem rendezi át a harcteret. Az Ukrajnának küldött katonai segély egyértelmű célja, hogy Kijevet erősebb tárgyalási pozícióba hozza. 

Kína mint lehetséges békeközvetítő

Februárban Kína béketárgyalásokra szólított fel az ukrajnai háború befejezése érdekében, és – semleges közvetítőként aposztrofálva magát – felvázolta a 12 pontból álló békerendezési tervét. Ugyanebben a hónapban Macron négyszemközt felajánlotta Zelenszkijnek, hogy Párizs helyet adna a tűzszüneti békekonferenciának, az ukrán államfő azonban kikötötte, hogy csak Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető jelenlétében venne részt a tárgyalásokon.

Macron az elmúlt időszakban arról igyekezte meggyőzni Pekinget, hogy vállaljon konstruktív szerepet a diplomáciai közvetítésben. Ezen erőfeszítések eredménye volt az is, amikor Hszi Csin-Ping a háború kezdete óta először felhívta Zelenszkijt. A kínai elnök hamarosan követet küld Kijevbe, az ukrán kormány egyik magas rangú tagja szerint azonban még túl korai lenne bármit is mondani, és most arra várnak, hogy a képviselő megérkezzen Kijevbe.

Mindazonáltal a kulcsfontosságú európai vezetők most már biztosak abban, hogy Kína továbbra is részt kíván venni az esetleges tűzszüneti tárgyalásokban. Mindezt az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is megerősítette. 

– tette hozzá. Mindeddig számos amerikai és európai tisztviselő állította azt, hogy Kína Oroszország melletti kiállása alkalmatlanná teszi Pekinget arra, hogy tárgyalófélként szerepet játsszon a háború befejezésében.  

A nyugati vezetők lassan konszenzusra jutnak abban, hogy a háború megállítása a legkifizetődőbb megoldás – mondta Fiona Hill, a Brookings Institution munkatársa, aki korábban Bush és Obama alatt nemzetbiztonsági elemzőként dolgozott. Hozzátette, hogy Putyin az egyre nagyobb veszteségek ellenére sem mutatta jelét annak, hogy le akarná állítani a háborút, és bármilyen tartós megállapodás azt jelentheti, hogy Zelenszkij kénytelen lesz elfogadni egyes ukrán területek Oroszország általi megszállását.