A katari miniszterelnökkel tárgyalt a hónap során az afganisztáni Kandahárban a Talibán legfőbb vezetője, ami az első ismert alkalom, hogy az afganisztáni főnök találkozott egy másik országbeli vezetővel – tudta meg a Reuters. A május 12-én tartott találkozóról a Biden-adminisztrációt is tájékoztatták, és annak is a jele, hogy az iszlamista mozgalom szeretne kitörni a nemzetközi elszigeteltségéből. A Reuters névtelenséget kérő forrása szerint Mohamed bi Abdulrahman al-Táni katari miniszterelnök többek között felvetette a nők iskolába járásának és munkavállalásának kérdését is a tálib vezetővel, Hajbatullah Akhundzával folytatott beszélgetésen.
A találkozó mindenesetre sikernek számít Katar számára, miután Doha ugyan kritizálja az iszlamista mozgalom emberi jogi problémáit és a nők helyzetét Afganisztánban, ám szeretné, ha a nemzetközi közösség szóba állna Kabullal.
Az Egyesült Államok azt várja a táliboktól, hogy oldják fel a nők oktatási és munkavállalási tilalmát, valamint vonjon be a csoporton kívülieket is a kormányzatba. A forrás szerint Washigton támogatta azt is, hogy az eredetileg alacsonyabb rangú politikusokkal tervezett találkozót tegyék jelentősebbé, áttörést remélve a magas rangú vezetők megbeszélésétől.
Afganisztánnak kifejezetten nagy szüksége lenne a nemzetközi közösség humanitárius támogatására, ám a nők szabadságának kérdésében Hajbatullah nem mutatkozik nyitottnak a külföldiek kritikáira.
A kérdés komoly gátat jelent a nemzetközi segélyek nyújtásában, és az egyik fő oka annak is, hogy egyetlen ország sem ismeri el az iszlamista mozgalom által alapított kormányt, amely 2021 nyara óta irányítja az országot. Az ENSZ márciusi jelentése szerint a Talibán bánásmódja a nőkkel emberiség elleni bűntettnek számít. Az Afganisztánt vezető csoport azonban állítja, hogy tiszteletben tartják a nők jogait, összhangban az iszlamista joggal, a saját értelmezésük alapján.
A tálib vezető találkozója a katari miniszterelnökkel mindenesetre némi nyitottságot is sugall a párbeszédre a nemzetközi szereplőkkel. Ám
a szervezet nemzetközi elismerése még messze nem biztos, hiszen a kormány több tagja amerikai szankciós listán szerepel, emellett az emberi jogokkal és nőkkel kapcsolatos szabályaik miatt sem.
Mohamed sejk felvetette a nők jogaival kapcsolatos aggályokat, köztük a munkavállalás engedélyezésének kérdését az ENSZ és a segélyszervezetek körében is. A tálib kormány január óta ígéri, hogy engedélyezné, hogy nők is dolgozzanak a segélyszervezetekben, míg tavaly márciusban betiltotta a középiskolai oktatásukat, amit az egyetemekre is kiterjesztett decemberben.
Mindemellett szóba került Afganisztán humanitárius megsegítése is, ami nem is csoda, hiszen az ENSZ szerint az ország 40 millió lakosának háromnegyede szorul segítségre.
Katar 2013-ban engedélyezte, hogy a Talibán irodát nyisson Dohában, megteremtve a külvilággal való kapcsolat lehetőségét az iszlamista csoport számára. Ezen az irodán keresztül, katari közreműködéssel állapodtak meg a tálibok 2020-ban az amerikaiakkal az utóbbiak afganisztáni kivonulásáról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.