késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az Európai Parlament szerint Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem alkalmas arra, hogy betöltse az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Magyarország a tervek szerint 2024 második felében veszi át a hat hónapos elnökséget. Az elnökség nem jár végrehajtói hatáskörrel, de lehetővé teszi a kiválasztott ország számára, hogy meghatározza a napirendet, találkozókat rendezzen, irányítsa a tárgyalásokat, kompromisszumos szövegeket dolgozzon ki és szavazást szervezzen a jogalkotásokról.
Az Euronews cikke szerint a csütörtökön elfogadott, nem kötelező erejű határozatban a képviselők kétségbe vonják, hogy a magyar kormány képes-e ilyen magas szintű felelősséget vállalni. A politikai határozat szerint a kormány rendre megsérti az EU alapvető értékeit, gyengíti a magyar jogállamiság állapotát és nem működik együtt Brüsszellel, ezért a tanácsnak mielőbbi megoldást kell találnia a 2024 második felében esedékes elnökségi időszakra.
A szimbolikus, ezért jogi következményt nélkülöző határozatot 442 igen, 144 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett fogadták el. Az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), a Renew Europe, a Zöldek és a Baloldal közösen nyújtotta be.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy noha némi javulást tapasztaltak, a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete továbbra is aggodalomra ad okot Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos szerint.
Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve a biztos azt is elmondta, hogy
a keddi tanácskozáson a többi között a Lengyelországot és Magyarországot érintő jogállamisági eljárásról lesz vita.
Elmondása szerint mindkét tagállamban folytak megbeszélések az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és nyílt lehetőség új jogszabályok létrehozására, azonban Magyarországon további problémákba ütközik a korrupció elleni küzdelem, az akadémiai szabadság és más kérdések, ahogyan Lengyelországban sem lehet valódi előrelépést tapasztalni az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
Anna Lührmann uniós ügyekért felelős német államtitkár kétségének adott hangot a magyar uniós elnökség kapcsán.
Elmondása szerint Magyarország jelenleg elszigetelt az EU-ban a súlyos jogállamisági problémák miatt, továbbá amiatt is, hogy vonakodik kiállni az agressziós háborútól sújtott Ukrajna mellett. Szintén kellemetlen érzését hangoztatta a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy szerinte ezzel mindenki így van.
| Magyarország 2011. január 1-jétől töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amely megbízatás 2011. június 30-án ért véget. A 2009 decemberében életbe lépett lisszaboni szerződés előírásainak megfelelően a soros elnökséget 2010-től három uniós tagállam együttműködve, úgynevezett elnökségi trió formájában látja el. A magyar elnökséget megelőzően Spanyolország, azt követően (2010. december 31-ig) Belgium látta el. 2011. július 1-jétől Lengyelország vette át az elnökséget. A magyar elnökség jelszava az „Erős Európa” volt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.