BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Élő közvetítés
folyamatosan frissül

Az orosz–ukrán háború 469. napja – friss hírek

Összefoglaló:

Továbbra sem világos, hogy ki pusztította el a kahovkai vízerőmű duzzasztógátját kedden, a nyugati titkosszolgálatok ezért igyekeznek fényt deríteni arra, hogy melyik fél lehet a felelős a támadásért. Mind Ukrajna, mind Oroszország a másik oldalt vádolja a katasztrófa okozásával, de a nyugati tisztviselők inkább Oroszország felelősségét tartják valószínűbbnek.

Köztük van 

Olaf Scholz német kancellár is, aki szerint az ukrán ellentámadás megállítása állhatott a gát felrobbantásának hátterében. 

A duzzasztógát pusztulása lehetővé teszi az orosz csapatok átcsoportosítását, hiszen az áradás idején szinte lehetetlen átkelni a Dnyeper folyón. Bár Kijev titokban tartotta, hogy a rég várt ellentámadásra a front mely szakaszán kerülhet sor, az egyik fő cél a Krím és Oroszország közötti megszállt területek elvágása lehetett, amihez a most elárasztott szakaszon keresztül vezetett volna az út.

Fotó: AFP

Azonban a Dnyeperen átívelő offenzíva sok katonai szakértő szerint meghaladta volna az ukrán haderő képességeit egyébként is, és az áradás elmoshatja az orosz védműveket is. A gát egyébként már októberben megrongálódott a harcokban, amikor az orosz csapatok kivonultak Herszonból. John Kirby amerikai nemzetbiztonsági szóvivő szerint az Egyesült Államok még nem vont le végleges konklúziót azzal kapcsolatban, hogy ki robbanthatta fel a gátat. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a létesítmény és a hozzá tartozó víztározó hónapok óta az oroszok kezén volt.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg felháborítónak nevezte a történteket, szerinte ez demonstrálja Oroszország Ukrajna elleni háborújának brutalitását. Ám egy magas rangú NATO-tisztviselő a The Wall Street Journalnek elmondta, hogy túl korai lenne kimondani valamelyik fél felelősségét. Arról is beszélt azonban, hogy 

Oroszországnak lehetett több motivációja a gát elpusztítására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összehívta a nemzetbiztonsági és védelmi tanácsot, ám Telegram-csatornáján főként az érintettek kimentésére koncentrált. Az oroszok szerint az ukrán tüzérségi támadások okozták a gát pusztulását.

A woman looks at a flooded street in the town of Kherson, following flooding caused by damage sustained at the Kakhovka HPP dam, on June 6, 2023. The partial destruction on June 6, of the major Russian-held dam in southern Ukraine unleashed a torrent of water that flooded two dozen villages forcing mass evacuations, sparking fears of a humanitarian disaster near the war's front line. Moscow and Kyiv traded blame for ripping a gaping hole in the Kakhovka dam as expectations built over the start of Ukraine's long-awaited offensive. (Photo by STRINGER / AFP)
Fotó: AFP

A vita az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén is folytatódott, ahol Martin Griffith, a szervezet válságkezelési főtitkárhelyettese kedden elmondta, hogy az ukrajnai gátszakadás valós következményei csak napok múlva válnak nyilvánvalóvá, továbbá jelezte, hogy  

a frontvonal mindkét oldalán ezreket érint a katasztrófa otthonok megsemmisülése, élelmiszer- és ivóvízhiány, valamint a megélhetés elvesztése formájában.

Az ENSZ tisztségviselője elmondta, hogy az ukrán kormánnyal együttműködésben a világszervezet áramfejlesztőket, mobil víztisztító berendezéseket és az árvízhelyzetek kezelésében jártas szakembereket küld a válság sújtotta régióba. Különösen aggasztónak mondta a helyzetet azokon a területeken, amelyeket egyelőre nem tudnak elérni, és a világszervezet készségét hangoztatta arra, hogy segélykonvojokat juttassanak el az orosz megszállás alatt álló területekre is.

Az ülésen Oroszország és Ukrajna képviselője is a másik felet vádolta a gáton bekövetkezett robbanásért. Ukrajna képviselője Európa elmúlt évtizedeinek legnagyobb ember által előidézett természeti katasztrófájáról beszélt, orosz ökológiai és technológiai terrorizmusnak nevezte a történteket. Azt állította, hogy 

kívülről lehetetlen lett volna felrobbantani a gátat, amely orosz felügyelet alatt van, és orosz részről aknázták alá korábban.

Oroszország képviselője a kijevi rezsim részéről elkövetett elgondolhatatlan bűncselekménynek nevezte a kahovkai erőmű gátjának felrobbantását. Beszámolt arról, hogy a katasztrófa nyomán a kitelepítések már megkezdődtek, és további járulékos károk várhatók a mezőgazdaságban és a Dnyeper folyó ökoszisztémájában. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők vezetése már tavaly kinyilvánította készségét, hogy a katonai előny érdekében a gát felrobbantása is elképzelhető.

A Biztonsági Tanács ülésén Kína képviselője mély aggodalmát fejezte ki a gátszakadás humanitárius és gazdasági következményeit illetően. Az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete, Robert Wood Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját jelölte meg a katasztrófa okaként. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ugyan nem tudja, ki áll a robbanás mögött, de a háborút Oroszország kezdte, az orosz erők szállták meg Ukrajna érintett területét, és a folyógát is orosz megszállás alá eső területen van.

A kahovkai vízerőmű mintegy hárommillió ember számára biztosította az áramellátást, és az ukrán energia-infrastruktúra kulcsfontosságú eleme volt. Az erőmű és a gát mögötti víztározó emellett fontos szerepet játszik a Krím vízellátásában, valamint a mezőgazdasági öntözés területén a frontvonal mind a két oldalán.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.