Továbbra sem világos, hogy ki pusztította el a kahovkai vízerőmű duzzasztógátját kedden, a nyugati titkosszolgálatok ezért igyekeznek fényt deríteni arra, hogy melyik fél lehet a felelős a támadásért. Mind Ukrajna, mind Oroszország a másik oldalt vádolja a katasztrófa okozásával, de a nyugati tisztviselők inkább Oroszország felelősségét tartják valószínűbbnek.
Köztük van
Olaf Scholz német kancellár is, aki szerint az ukrán ellentámadás megállítása állhatott a gát felrobbantásának hátterében.
A duzzasztógát pusztulása lehetővé teszi az orosz csapatok átcsoportosítását, hiszen az áradás idején szinte lehetetlen átkelni a Dnyeper folyón. Bár Kijev titokban tartotta, hogy a rég várt ellentámadásra a front mely szakaszán kerülhet sor, az egyik fő cél a Krím és Oroszország közötti megszállt területek elvágása lehetett, amihez a most elárasztott szakaszon keresztül vezetett volna az út.
Azonban a Dnyeperen átívelő offenzíva sok katonai szakértő szerint meghaladta volna az ukrán haderő képességeit egyébként is, és az áradás elmoshatja az orosz védműveket is. A gát egyébként már októberben megrongálódott a harcokban, amikor az orosz csapatok kivonultak Herszonból. John Kirby amerikai nemzetbiztonsági szóvivő szerint az Egyesült Államok még nem vont le végleges konklúziót azzal kapcsolatban, hogy ki robbanthatta fel a gátat. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a létesítmény és a hozzá tartozó víztározó hónapok óta az oroszok kezén volt.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg felháborítónak nevezte a történteket, szerinte ez demonstrálja Oroszország Ukrajna elleni háborújának brutalitását. Ám egy magas rangú NATO-tisztviselő a The Wall Street Journalnek elmondta, hogy túl korai lenne kimondani valamelyik fél felelősségét. Arról is beszélt azonban, hogy
Oroszországnak lehetett több motivációja a gát elpusztítására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összehívta a nemzetbiztonsági és védelmi tanácsot, ám Telegram-csatornáján főként az érintettek kimentésére koncentrált. Az oroszok szerint az ukrán tüzérségi támadások okozták a gát pusztulását.
A vita az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén is folytatódott, ahol Martin Griffith, a szervezet válságkezelési főtitkárhelyettese kedden elmondta, hogy az ukrajnai gátszakadás valós következményei csak napok múlva válnak nyilvánvalóvá, továbbá jelezte, hogy
a frontvonal mindkét oldalán ezreket érint a katasztrófa otthonok megsemmisülése, élelmiszer- és ivóvízhiány, valamint a megélhetés elvesztése formájában.
Az ENSZ tisztségviselője elmondta, hogy az ukrán kormánnyal együttműködésben a világszervezet áramfejlesztőket, mobil víztisztító berendezéseket és az árvízhelyzetek kezelésében jártas szakembereket küld a válság sújtotta régióba. Különösen aggasztónak mondta a helyzetet azokon a területeken, amelyeket egyelőre nem tudnak elérni, és a világszervezet készségét hangoztatta arra, hogy segélykonvojokat juttassanak el az orosz megszállás alatt álló területekre is.
Az ülésen Oroszország és Ukrajna képviselője is a másik felet vádolta a gáton bekövetkezett robbanásért. Ukrajna képviselője Európa elmúlt évtizedeinek legnagyobb ember által előidézett természeti katasztrófájáról beszélt, orosz ökológiai és technológiai terrorizmusnak nevezte a történteket. Azt állította, hogy
kívülről lehetetlen lett volna felrobbantani a gátat, amely orosz felügyelet alatt van, és orosz részről aknázták alá korábban.
Oroszország képviselője a kijevi rezsim részéről elkövetett elgondolhatatlan bűncselekménynek nevezte a kahovkai erőmű gátjának felrobbantását. Beszámolt arról, hogy a katasztrófa nyomán a kitelepítések már megkezdődtek, és további járulékos károk várhatók a mezőgazdaságban és a Dnyeper folyó ökoszisztémájában. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők vezetése már tavaly kinyilvánította készségét, hogy a katonai előny érdekében a gát felrobbantása is elképzelhető.
A Biztonsági Tanács ülésén Kína képviselője mély aggodalmát fejezte ki a gátszakadás humanitárius és gazdasági következményeit illetően. Az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete, Robert Wood Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját jelölte meg a katasztrófa okaként. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ugyan nem tudja, ki áll a robbanás mögött, de a háborút Oroszország kezdte, az orosz erők szállták meg Ukrajna érintett területét, és a folyógát is orosz megszállás alá eső területen van.
A kahovkai vízerőmű mintegy hárommillió ember számára biztosította az áramellátást, és az ukrán energia-infrastruktúra kulcsfontosságú eleme volt. Az erőmű és a gát mögötti víztározó emellett fontos szerepet játszik a Krím vízellátásában, valamint a mezőgazdasági öntözés területén a frontvonal mind a két oldalán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.