Az orosz–ukrán háború miatt ismét halmozzák a nagyhatalmak az atomfegyvereket
Az ukrajnai háború és a világ biztonsági helyzetének általános romlása miatt az atomfegyverrel rendelkező államok növelik nukleáris arzenáljaikat – tudatta hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A SIPRI éves jelentésében azt írta, hogy a nukleáris robbanófejek globális készlete 2022 eleje és 2023 eleje között csaknem 200-zal, becslések szerint 12 512-re csökkent. Ezzel szemben a működőképes nukleáris fegyverek száma 86-tal, becslések szerint 9576-ra emelkedett.
„Úgy tűnik, hogy a működőképes robbanófejek globális csökkenése megtorpant, és számuk ismét emelkedik” – írták a SIPRI kutatói. „Mind az Egyesült Államokban, mind Oroszországban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban nukleáris robbanófejeik, rakéta-, repülőgép- és tengeralattjáró-hordozórendszereik, valamint nukleáris fegyvergyártó létesítményeik cseréjére és modernizálására” – állapította meg a SIPRI.
A nukleáris fegyverek globális száma évtizedek óta folyamatosan csökken. A csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy a kiselejtezett robbanófejeket Oroszország és az Egyesült Államok fokozatosan leszereli.
Ez azt jelenti, hogy a kutatóközpont nemcsak a becsült teljes készleteket, hanem a bevethető arzenálokat is vizsgálja. A SIPRI szerint kilenc államnak van nukleáris fegyvere: Oroszország és az Egyesült Államok mellett Kínának, Franciaországnak és Nagy-Britanniának, valamint Pakisztánnak, Indiának, Izraelnek és Észak-Koreának. Izrael sosem ismerte el nyilvánosan, hogy rendelkezik atomfegyverrel.
Oroszország visszavásárolja a korábban exportált fegyveralkatrészeketAz exportált felszerelések sürgős visszavásárlása lehetővé teszi a háborúban megsérült orosz tankok felújítását és visszaküldését a frontra. |
„A legtöbb atomfegyverrel rendelkező állam retorikája egyre durvul, sőt egyesek kifejezett vagy hallgatólagos fenyegetéseket is megfogalmaznak a nukleáris fegyverek lehetséges használatával kapcsolatban” – mondta Matt Korda, a SIPRI munkatársa. „Ez a kiélezett nukleáris verseny drámaian megnövelte annak kockázatát, hogy a második világháború óta először előforduljon, hogy dühből vetnek be nukleáris fegyvereket” – tette hozzá.
A nukleáris diplomácia erősen visszaszorult azóta, hogy 2022 februárjában megkezdődött Oroszország támadása Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 februárjában felfüggesztette az Új Start leszerelési szerződést – az egyetlen jelentős nukleáris fegyverzet-ellenőrzési szerződést, amely még érvényben volt az Egyesült Államok és Oroszország között.
Emellett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás felélesztéséről szóló tárgyalásokat beárnyékolja az utóbbi által az ukrajnai orosz erőknek nyújtott katonai támogatás és az országban kialakult politikai helyzet. A megállapodás felélesztése egyre valószínűtlenebbnek tűnik – értékelte a SIPRI. Továbbra is Oroszországnak és az Egyesült Államoknak van messze a legnagyobb fegyverarzenálja: az összes robbanófej közel 90 százalékát ez a két ország birtokolja. Kína már régóta a harmadik helyre lépett előre.
„Kína megkezdte nukleáris arzenáljának jelentős bővítését” – magyarázta a SIPRI egy másik munkatársa, Hans M. Kristensen. Úgy vélekedett, „ezt egyre nehezebb összeegyeztetni Kínának azzal a deklarált céljával, miszerint csak a nemzetbiztonság fenntartásához szükséges minimális nukleáris ereje van”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.