Drámaian zuhant Prigozsin népszerűsége a puccskísérlet után

A Prigozsin-puccskisérlettel kapcsolatban jó néhány elem továbbra is tisztázatlan. A BBC „Global Disinformation Team” – globális dezinformáció(leleplező) csapat – szerint a ködös múltú zsoldosvezér nagy sebességgel veszti a Wagner-csoport, azaz saját katonái körében is a korábban élvezett lojalitást, miközben egyre bővül azon kívülállók tábora, akik összeesküvést sejtenek a történtek mögött. Elképzelhető, hogy a lázadás mögött a két egymást régóta ismerő és a Putyin-hajó oldalvizén feljött Jevgenyij Prigozsin és a Kreml ura ezzel a 22 órás puccskísérlettel tesztelte Vlagyimir Putyin megbízásából az oroszországi katonai és polgári elit hűségét? 

Felvállalta volna ezért a tesztelésért Vlagyimir Putyin saját reguláris hadserege veszteségeit? 

Prigozsin kezdetben azzal vádolta az oroszországi reguláris erőket, hogy 2000 katonáját ölték meg egy rakétacsapásban, később a veszteséglistáját 30 katonája elvesztésére módosította. Viszont a Moszkva felé tartó wagnerista hadoszlopban legalább két Pancir–S1-es rakétacsöves tüzérségi lég- és rakétavédelmi jármű haladt, továbbá láttak egy 9K35 Sztrela–10-es rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert. Ezek működhettek közre a légierő-veszteségben, amiről elsősorban ukrán források, katonai bloggerek alapján a nyugati sajtó tudósított.  

A The Aviationist viszonylag megbízhatónak tekintett olasz hadi repülős szájt az OSINTDefender blogra hivatkozva jelentette, hogy Oroszország legkevesebb hét légi járművet vesztett, amelyek aszemélyzetének egy része is meghalt. A veszteséglista: 3 Mi–8MTPR elektronikus hadviselési felszereltségű, továbbá egy szabványos (sima) Mi–8-as, egy Ka–52 Alligator csatahelikopter, egy Mi–35-ös csata- és szállítóhelikopter és egy oroszországi AWACS, egy Il–22/18VZPU (légi parancsnoki irányítóközpont, távközlési és hírszerzési eszközökkel felszerelt, egy Il–18-as gép átalakításával létrehozott repülő harcálláspont). Putyin elismerte, hogy pilóták veszhettek oda. Hogy a Don menti Rosztov és Moszkva közötti, közel 1100 kilométeres útszakasz melyik részén történtek a támadások, az nem tisztázott.

Prigozsin szerint az oroszországi reguláris erők légi harceszközökkel megtámadták a wagneristák Moszkva felé tartó „igazság menetét”, és ők csak védekeztek. Más források azt állítják, hogy Prigozsin megállította a csapatait, amikor Moszkvából megfenyegették, hogy ha az „igazságmenetesek” elérik a Voronyezs körzetében az M4-es autóúton lezárt több mint 300 kilométeres útszakaszt, akkor a taktikai és stratégiai csapásmérő légierő megtámadja és szétszórja a wagneristákat. Egyébként arról sincs pontos információ, hogy az „igazságmenetesek” hányan voltak. A zsoldosvezér 25 ezer fős kontingensről beszél. Más források ennek a harmadát említik. A BBC szerint 

A hírek Szergej Szurovikin oroszországi tábornok, az Ukrajna-hadművelet (SzVO) parancsnokhelyettese letartóztatásáról egyelőre nem megerősítettek. A Hollandiában publikált The Moscow Times a Szurovikin-letartóztatás hírének fő forrása. A hírt, mivel megfelel Kijev érdekeinek, felkapták az ukrán kormányközeli tömegtájékoztatási eszközök is. Ha igaz Szurovikin letartóztatása, akkor beigazolódhat az ukrán/nyugati teória, hogy a Prigozsin-lázadás mögött szélesebb támogatottság lehetett, és a hadsereg egyes vezetői is benne lehettek. Moszkva nem ismerte el, hogy katonai vagy polgári erők támogatták volna a wagnerista puccskisérletet. Egy másik verzió szerint Szurovikin „tudott” a készülő puccsról, de azt nem jelentette.

Zuhan Prigozsin tekintélye

Mindeközben a Kreml szerint megbízhatatlan (de nyugaton komoly tekintélynek számító) külhoni forrásokból pénzelt, azaz „inoagent” Levada Központ legfrissebb, a június 24-i egynapos puccskísérlet előtt/után végzett közvélemény-kutatása Jevgenyij Prigozsin gyors tekintélyvesztését mutatta ki . A felmérés szerint a puccsot megelőző napokban (június 22–23.) a megkérdezettek 58 százaléka helyeselte, vagy inkább helyeselte Prigozsin tevékenységét. Ez az arány június 25–28. között 29 százalékra esett vissza. Miközben Prigozsin „ellenpárja”, Ramzan Kadirov csecsen vezető népszerűsége (70 százalék) gyakorlatilag nem változott az elbukott puccs után sem. A Levada Központ felmérése nem igazolta Prigozsin vélekedését, hogy eséllyel indulhatott volna a Putyin leváltását célzó következő elnökválasztáson. Június 22–23-án még a válaszadók 19 százaléka szavazott volna Prigozsinra mint elnökjelöltre, addig június 25–28. között (már a puccs bukása után) a rá szavazók aránya a harmadára esett.

Eközben a Wagner katonai magánvállalat (CsVK) többtucatnyi toborzóirodája Oroszországban zavartalanul működik. Ám nem tudni, hogy merre vannak a lázadók vagy Prigozsin. A Putyin szakácsának csúfolt oligarcha-zsoldosvezér magángépe Minszkből visszatért Oroszországba. És Alekszandr Dugin, a nemzeti-konzervatív patrióták főideológusa mentegeti a puccsistákat is és az egekig magasztalja Putyint, aki több mint elnök: Oroszország megmentője...