Hajlandó új választást kiírni Koszovó a szerb településeken, de van egy feltétele

Koszovó hajlandó új választást kiírni azokon a szerb többségű településeken, amelyeket tüntetések és a NATO-békefenntartókkal – köztük magyarokkal – vívott összecsapások ráztak meg az elmúlt hetekben, ha azt a szavazók 20 százaléka kéri – ismételte meg korábbi álláspontját az ország elnöke, Vjosa Osmani egy interjúban.

A petíciókra a politikus szerint azért van szükség, hogy biztosítva legyen a szerbek részvétele a választáson, hiszen a kérés valóban tőlük, a koszovói szerbektől származik. A tüntetések azért törtek ki a községekben, mert a helyi szerb többség bojkottálta a választást, így mindössze 3,5 százalékos részvétel mellett albán polgármestereket választottak meg. A tiltakozók az ő beiktatásukat kívánták megakadályozni.

Osmani szerint az albán polgármesterek petícióval történő eltávolítása lenne a legdemokratikusabb megoldása a kérdésnek, és a folyamat akár pár hónap alatt végigmehetne. Azonban az korántsem biztos, hogy a helyi szerbek hajlandók részt venni egy ilyen petícióban. A helyi szerbek ugyanis nem fogadják el Koszovó függetlenségének 2008-as kikiáltását, ők úgy gondolják, hogy továbbra is Szerbiához tartoznak.

A feszültségek miatt az országban állomásozó békefenntartó erőt a NATO megerősítette. Osmani pedig azt mondta a Reutersnek, hogy szeretné, ha a békefenntartók addig maradnának, amíg az ország a NATO tagja nem lesz.

Osmani szerint az új választás kiírása előtt Koszovó szeretne a nemzetközi közösségtől olyan biztosítékot kapni, hogy Belgrád nem avatkozik közbe. Szerbia ugyanakkor tagadja a vádat, hogy megakadályozta volna a szerb jelöltek indulását, ahogy azt is, hogy a NATO-csapatokkal összecsapó tüntetőket Szerbiából küldték volna.

Szerbia továbbra is saját területének tartja Koszovót, míg az ország északi, szerb többségű része szeretne nagyobb autonómiát egy 2013-as, ám életbe azóta sem lépett megállapodás értelmében.

A múlt héten Osmani Aleksandar Vucic szerb államfővel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Josep Borrell-lel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével egyeztetett az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának margóján. Az interjúban Vucic viselkedéséről is szólt ezen találkozón, drámakirályként leírva a szerb elnököt.

Szerinte Vucic ezen a találkozón is igyekezett minél többet drámázni, ám nem igazán voltak ötletei a régió békéjének és stabilitásának létrehozására. A koszovói politikus szerint szerb kollégája imád abban a szerepben tetszelegni, mint aki óriási áldozatokat hoz, vagy akire túl nagy nyomás nehezedik, és szenved. Osmani szerint azonban az efféle hisztikről négyéves kor után illik megszabadulni.