Hosszú hallgatás után az ukránokat vádolják az oroszok a gátrobbantással
Nova Kahovka települését elérte az ár – mondta kedden a Rosszija 1 tévécsatornának Vlagyimir Leontyjev, a város polgármestere, aki szerint az ukrán hadsereg csapásai lerombolták a kahovkai vízi erőművet. A polgármester korábban tagadta, hogy a gátnak bármi baja lenne.
A településen rendkívüli állapotot vezettek be, a polgármester szerint a város elleni ukrán tüzérségi csapások a Dnyeper jobb partjáról a nap folyamán is folytatódtak. A terrorcselekményekért a kijevi hatóságokat tette felelőssé, és azokat, akik őket irányítják.
Leontyjev fő feladatként a lakosság evakuációját és az áramütés lehetőségének kizárását nevezte meg. Mint mondta, ennek érdekében lekapcsolták a folyam alsóbb szakaszán fekvő települések áramellátását. Úgy vélekedett, hogy az erőművet helyreállítani már nem lehet, csak teljes újjáépítéséről lehet szó.
Herszon megye part menti lakosait arra figyelmeztette a rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma, hogy a vízszint hirtelen megemelkedhet a gátrendszer egy részének megsemmisítése miatt. A tárca szerint katasztrofális áradás léphet fel Nova Kahovka, Hola Prisztany és Aleski város körzetében.
Felszólították a lakosokat arra is, hogy készítsék elő legszükségesebb tárgyaikat, irataikat, három napra elegendő élelmiszert és ivóvizet,
valamint zárják el a gázt és a vizet. Nova Kahovkában tíz méterig, Dnyiprjanyban nyolc méterig, Korsunkában pedig 5,3 méterig emelkedett a vízszint, és ez az állapot szakemberek szerint körülbelül 72 órán át tarthat.
A vízerőmű gátjától lefelé 14 települést áraszthat el a folyó, ott legalább 22 ezer ember él. Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt álló részén a RIA Novosztyi hírügynökség szerint nyolc települést áraszt el a víz.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov Ukrajnát vádolta az erőmű elleni támadással, ami potenciálisan több tízezer ember számára járhat nagyon súlyos következményekkel. Hangsúlyozta, hogy
Moszkva határozottan visszautasítja az ukrán vezetés vádját, miszerint köze lenne a létesítmény elleni rakétacsapáshoz,
és hangsúlyozta, hogy a felelősség a történtekért a kijevi rezsimet terheli. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap a helyzetről.
Herszon megye kollaboráns kormányzója, Vlagyimir Szaldo szerint Kijev azért lőtte a gátat, hogy aláássa a régió élelmiszer-biztonságát és elterelje a figyelmet az ellentámadás kudarcáról. Úgy vélekedett, hogy a bal parton nem lesz szükség evakuálásra, noha a helyi hatóságok felkészültek erre, és kifejezte meggyőződését, hogy az orosz hadsereg a történtek dacára képes lesz megvédeni állásait.
A 2014-ben megszállt Krímet vezető Szergej Akszjonov pedig arról írt a Telegram-csatornáján, hogy a kahovkai vízerőmű tönkretétele miatt nem fenyeget árvíz a félszigeten, de fennáll a veszélye annak, hogy az Észak-krími Csatorna vízmennyisége megcsappan. Hangsúlyozta, hogy az ivóvízkészletek több mint elegendők, a hatóságok azon dolgoznak, hogy minimalizálják a csatorna vízveszteségét.
Nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot a vízszint csökkenése a zaporizzsjai atomerő közleménye szerint, ugyanis a létesítmény más forrásból biztosítja vízszükségleteit.
Az orosz hírügynökségek éjszaka arról írtak, hogy az ukrán tüzérség hétfő este lerombolta a kahovkai vízierőmű felső részét. A beszámolók szerint a csapást feltehetően a Vilha típusú, ukrán gyártmányú sorozatvetőkkel hajtották végre. A gáton lévő zsilipek egy része megsemmisült, aminek következtében szabályozatlan vízleeresztés kezdődött, de maga a gát nem sérült meg.
A többlépcsős Dnyeper vízerőműrendszer hatodik, alsó és utolsó foka a Nova Kahovkától öt kilométerre található kahovkai gát. A létesítményt és a várost az orosz hadsereg már a háború kezdetekor megszállta, az ukrán tüzérség azóta folyamatosan támadásokat intéz ellene.
A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az orosz küldöttség az ENSZ Biztonsági Tanácsában októberben köröztetett állásfoglalásában sürgette, hogy a világszervezet politikai döntéshozó testülete akadályozza meg az ukrán hadsereg által célzottan támadott gát és az erőmű lerombolását. Az RBK orosz gazdasági lap felidézte, hogy az erőműnél május 7-én ellenőrzött vízleeresztésbe kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást.
A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található. Az ukránok szerint a gátat az oroszok robbantották fel, hogy megakadályozzák az ukrán ellentámadást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.