A második világháború lezárását korábban Ukrajna is – Oroszországhoz hasonlóan – május 9-én ünnepelte, míg Európában május 8-án szokták ünnepelni a nácik felett aratott győzelmet. A különbség oka, hogy bár helyi idő szerint május 8-án, éjfél előtt tették le a németek a fegyvert, Moszkvában ekkor már május 9 volt. Ukrajna most az Oroszországtól való távolodást – és ezzel párhuzamosan az Európához való közeledést – fejezi ki azzal, hogy áthelyezte a dátumot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 12-én írta alá az erről szóló törvényjavaslatot, ám Ukrajna már az idén is május 8-án ünnepelt, Zelenszkij ugyanis a jeles nap előtt nem sokkal elnöki rendeletet adott ki, amelynek értelmében Ukrajnában, a nyugati országokhoz hasonlóan, május 9-én ezentúl az Európa-napot fogják ünnepelni az eddigi győzelem napja helyett.
A moszkvai Argumenti i Fakti (Érvek és tények) című lapban akár üzenetként is felfoghatók Alekszandr Hodakovszkij, a Donyecki Népköztársaság nevű, már Oroszország részeként elkönyvelt entitás egyik katonai parancsnoka, a helyi Roszgvargyija vezető tisztje szavai: „a kanadaiak több lépéssel előttünk járnak, és amit láttunk, annak riadóztatnia kellene az illetékeseket”.
Hodakovszkij beismerése többirányú üzenetet hordozhat: egyrészt, hogy az orosz katonai vezetésnek többet kéne foglalkoznia az ukrajnai fronton harcoló egységek felszerelésével. Másrészt, hogy a némelykor felsőbbséges, az ellenfél képességeit lekicsinylő kommunikációt vissza kéne fogni, mert az ellentétes hatást válthat ki. Harmadszor: üzenet az oroszországi katonai-ipari komplexumnak, amely a korábbi évek tapasztalata alapján makacsul azt állítja, hogy az orosz rádióelektronikai felderítő-elhárító rendszerek jobbak, mint a nyugatiak, de legalábbis egyenértékűek azzal.
Noha Németországba közvetlenül tavaly nyár óta nem érkezik vezetéken keresztül orosz gáz, több kelet-európai országba még igen, ráadásul Ukrajnán át. Mivel az orosz–ukrán tranzitszerződés 2024 végén lejár, félő, hogy ezek a források is elapadnak. Ez Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint azt eredményezné, hogy Németországnak kellene kisegíteni szomszédait, amit viszont csak a német ipar gázfelhasználásnak korlátozásával lehet megtenni.
A német kormánynak egyelőre nincs kész forgatókönyve egy hasonló esetre, de elkezdték kidolgozni a tervet arra, hogy mi a teendő a jövő téli energiaválság megelőzése érdekében.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adott interjút lapunknak, és közölte, hogy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely segíthet a rekordmagas energiaárak mellett kötött fix áras szerződések felülvizsgálatában és kiszabadíthatja a kis. és közepes vállalkozásokat csapdahelyzetükből.
Az MKIK elnöke szerint sok cég önhibájából kívül került ebbe a helyzetbe, és a javaslat nemcsak a vállalkozásoknak segítene, de az infláció elleni harcot is támogatná. A program kifejezetten a fix áras energiaszerződésekre vonatkozna, elsődlegesen az áramra. Azért erre, mert itt látszik tömeges probléma, illetve szignifikáns eltérés a jelenlegi piaci ár és a tavaly megkötött megállapodások árszintje között. A gáznál ugyancsak támadhatnak nehézségek, de ennek a nagyságrendje kisebb.
Jó néhány európai országban piacvezető a Hell márka, amely 2022-ben növelte a nettó árbevételét, és egyre több termékét értékesíti külföldre. A környező országok mellett többek között Cipruson is nagyon népszerű az energiaital-gyártó, de még Mongóliában is kaphatók az „ördögfejek”.
A magyarok legnépszerűbb turistacélpontjai közül több is hazai ízekkel várja őket a nyaraláskor, már ami az energiaitalokat illeti: az olyan országokban, mint Horvátország, Bulgária, Görögország vagy Ciprus, annyira népszerűek a Hell termékei, hogy az itthon jól megszokott ördögfejeket látni több kis- és nagybolt plakátján, bejáratánál, az utcai árusok tábláin.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.