BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem tárgyal a koszovói miniszterelnökkel Vucic

Amíg nem engedik szabadon a zavargások szervezőit, addig nem ül tárgyalóasztalhoz a szerb elnök.

Nem él Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének brüsszeli meghívásával – közölte Alekszandar Vucic szerb elnök kedden Palicson, a Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács megalakítását követő sajtótájékoztatón. Borrell Vucicot Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel közösen hívta meg Brüsszelbe.

A szerb politikus kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni a koszovói kormányfővel mindaddig, amíg nem engedik szabadon az elfogott szerbeket, valamint azt is megjegyezte, nincs is miről tárgyalnia a koszovói miniszterelnökkel, Albin Kurti ugyanis soha sem mutatott szándékot a párbeszédre, mindig csak a saját monológjait ismételgette.

NOVÁK Katalin; VUCIC, Aleksandar
Palics, 2023. június 20.Novák Katalin köztársasági elnök (b) és Aleksandar Vucic szerb elnök (j) a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács plenáris ülésén a vajdasági Palicson 2023. június 20-án.MTI/Bruzák NoémiPalics, 2023. június 20.
Novák Katalin köztársasági elnök (b) és Aleksandar Vucic szerb elnök (j) a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács plenáris ülésén a vajdasági Palicson 2023. június 20-án.
MTI/Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A sajtótájékoztatón ugyanakkor 

Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Vucicot, hogy Szerbia engedje szabadon a három koszovói rendőrt, 

ez ugyanis akár elő is mozdíthatná Szerbia előrehaladását az európai integráció útján. A szerb elnök azt válaszolta, megfontolja a kérést, a koszovói rendőrök ügye azonban a szerbiai igazságügyi szervek hatáskörébe tartozik.

Az elmúlt hónapokban ismét kiéleződött a feszültség Szerbia és Koszovó között, miután május végén Koszovóban zavargások törtek ki, mivel az áprilisi helyhatósági választásokat a helyi szerbek bojkottálták, majd megpróbálták a mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek beiktatását megakadályozni. A zavargások alatt a szerbek koszovói rendőrökre és a NATO főparancsnoksága alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira – köztük magyarokra – támadtak. Azonban Koszovó többször jelezte, hogy hajlandó új helyhatósági választásokat kiírni. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztattak. 

Minderre válaszul múlt szerdán a szerb hatóságok elfogtak három koszovói rendőrt Közép-Szerbiában, őket a szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint azonban ez nem így történt, a rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, és gyakorlatilag emberrablás történt.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.