Orbán Viktor miniszterelnök szerint elfogadhatatlan és szégyenteljes, hogy milyen lassan halad az Európai Unió bővítési folyamata. A kormányfő ezt Tiranában jelentette ki pénteken, miután megbeszélést folytatott Edi Rama albán kormányfővel. Orbán felidézte, hogy Albániának 13 évbe telt, mire megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.
A kormányfő szerint
Európának kizárólag a Balkánon van gazdasági növekedési tartaléka,
ezért saját versenyképességének fenntartása érdekében is gyorsítani kell a térség integrációját. Hozzátette, hogy Magyarország, ahogy eddig is, határozottan támogatja Albánia csatlakozási folyamatát. Hangsúlyozta, hogy jelenleg Európát is súlyosan érintő átrendeződések zajlanak a világgazdaságban, ezek rámutatnak a régió gyenge pontjaira, és globális színtéren romlik a versenyképessége.
A miniszterelnök szerint ebben az összefügésben lehetőségként kell tekinteni Albánia és a Nyugat-Balkán integrációjára. Az Európai Unióba jelenleg is Közép-Európa viszi be a dinamikát.
A kormányfő szólt arról is, hogy gazdasági és biztonsági értelemben is meg kell erősíteni Európa térségét. Azonban Nyugat-Európában továbbra sem az az uralkodó meggyőződés, hogy a bővítés segíti az integrációt, ezért
a kérdést napirenden kell tartani, tovább kell dolgozni Albánia tagságáért is.
Kifejtette, hogy Magyarország támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Uniótól kapott felzárkóztatási támogatások 2030-ra arányosan elérjék azt a szintet, amelyben a korábban csatlakozók is részesülnek. A kormány üdvözölte azt a felvetést is, hogy schengeni térség bővítésével sem kell megvárni, hogy egy ország tagja legyen az EU-nak – tette hozzá.
Orbán látogatása során találkozott Lindita Nikollával, az albán parlament elnökével is.
Az úton a magyar és az albán delegáció több együttműködési megállapodást is aláírt, egyebek között a vízipar, vízgazdálkodás területén, illetve az európai integrációs folyamatról.
A küldöttségnek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is tagja volt. A két kormány között tíz éve gazdasági vegyesbizottság működik.
Albán kollégájával együtt azt is megerősítette, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés terén jelentős eredményeket értek el az elmúlt években, és egyetértettek abban, hogy ezt a munkát a következő években is folytatják. Orbán szerint a két országot közös szenvedéstörténet is összeköti, mert mindkettőnek kommunista rendszerekben kellett élniük 40 évig.
Elmondása szerint örömmel hallotta Edi Rama értékelését arról, hogy a magyar befektetők tiszteletteljesen viselkednek, és bizodalmát fejezte ki, hogy ez így is marad. Hozzáfűzte, hogy szeretné, ha albán befektetők is jönnének Magyarországra, hazánk készen áll őket fogadni. Mind a két kormányfő kifejtette, hogy a két országot a hagyományos bilaterális kapcsolatoknál mélyebb viszony fűzi össze. Edi Rama méltatta, hogy Orbán Viktor régóta hisz Albániában, és legutóbbi budapesti találkozójuk óta az együttműködés új irányt vett.
Hangsúlyozta, hogy Tirana integrációját a magyar kormány konkrét lépésekkel is támogatja, így például szakembereket küldött, tapasztalatokat adott át az uniós csatlakozásban minden olyan területen, ahol Albániának szüksége volt rá, és a nyugat-balkáni integrációt támogató alap létrehozásában is fontos szerepet játszott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a két ország között kiváló a kapcsolat, amit Novák Katalin köztársasági elnök közelmúltbéli tiranai látogatása is bizonyít.
Rama azt is külön méltatta, hogy Orbán mennyit tesz az albániai magyar befektetések előmozdításáért. Felidézte, hogy a magyar vállalkozások számos újdonságot vittek az országba, Tirana nagyon elégedett velük, és külön köszöni, hogy tiszteletben tartják a törvényeket és szem előtt a helyi érdekeket is. A magyar cégek cserében otthon érezhetik magukat Albániában.
Az albán kormányfő szerint a magyar jelenlét eddig különösen a távközlés és a bankszektor területén kiemelkedő,
ezeken a területeken a 4iG-t és az OTP Bankot említette is, továbbá közölte, hogy új lehetőségek pedig főként az energetikában és a turizmus terén nyílnak. A turizmus híd a két ország között. Orbán válaszolva erre elmondta, hogy Magyarországnak nincs tengere, a turizmus mégis a nemzeti össztermék több mint 11 százalékát adja.
A koszovói helyzettel kapcsolatos kérdésre válaszolva Rama emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi közösség már felvázolt egy megoldási javaslatot a Koszovó és Szerbia között súlyosan kiéleződött feszültségre, és ez történelmi lehetőség lenne a megbékélésre. Hozzátette, hogy a koszovói rendőrség tagjait, akiket Szerbia területén tartóztattak le, szabadon kellett volna engedni, mert nem követtek el bűncselekményt. Hozzátette: minden lehetséges csatornát felhasználnak annak érdekében, hogy ez mielőbb megvalósuljon.
Szintén kérdésre válaszolva Orbán közölte, hogy hamarosan találkozik Aleksandar Vucic szerb elnökkel, és reményei szerint addigra az említett probléma megoldódik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.