Szijjártó: az Ukrajnának szánt évi ötszázmillió eurós fejlesztési alap kizárólag önkéntes formában jöhet létre
Nem kerülhet napirendre egy háborúban álló ország csatlakozása a NATO vilniusi csúcstalálkozóján, az észak-atlanti szövetség nem válhat az ukrajnai konfliktus részesévé, az ugyanis a harmadik világháború kockázatával járna – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Oslóban.
A tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri ülését követően arról számolt be, hogy szomszédos államként hazánkban hatványozottan jelentkeznek a háború negatív hatásai. Emlékeztetett, hogy a katonai szervezet tavaly kimondta, hogy nem részese az ukrajnai konfliktusnak, s mindent megtesz az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében.
Továbbra is ennek kell lennie az alapnak. Ez kell, hogy meghatározzon mindent, ami a NATO Ukrajnával kapcsolatos tevékenységét, benne a csúcstalálkozóra való felkészülést alakítja
– vélekedett.
Szerencsére semmifajta olyan jelzés nem érkezett a mai napon, sem a külügyminiszteri tanácsülésen, amely kétségbe vonta volna ennek a korábbi döntésünknek az érvényességét
– mutatott rá, kitérvén arra is, hogy a júliusi vilniusi csúcsértekezleten ezt a határozatot meg kell erősíteni, és el kell kerülni az eszkalációs kockázat növekedését.
„Egy háborúban álló ország csatlakozása nem kerülhet napirendre”
Szijjártó Péter az esetleges ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban leszögezte:
Lehetne hitegetni az ukránokat, hogy a csúcstalálkozón kapnak tagsági menetrendet. De ez nem lenne tisztességes az ukránokkal szemben, nem szabad olyan illúziókat kelteni, amelyek nyilvánvalóan nem fognak valóra válni
– mondta.
Felszólalt az ellen is, hogy az ukrán haderő bármilyen harcászati kiképzésben részesüljön a NATO zászlója alatt, ez ugyanis a konfliktus kiszélesedését eredményezhetné.
A NATO-főtitkár által az ukrán védelmi képességek erősítése céljából javasolt, évi 500 millió eurós fejlesztési alap kizárólag önkéntes formában jöhet létre – közölte. Fontosnak nevezte azt is, hogy adott esetben a NATO–Ukrajna Tanács oly módon álljon fel, hogy annak keretében a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását is számon lehessen kérni.
Aláhúzta: nagy a nyomás, hogy Magyarország végre ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást,
a kormányzat álláspontja azonban világos, hogy ennek az időpontjáról majd az Országgyűlés fog dönteni.
Tudatta, hogy több kollégája is elismerését fejezte ki a koszovói műveletben szolgáló magyar békefenntartók helytállása kapcsán, amire hazánk szerinte is büszke lehet. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy
a NATO-nak a keleti fenyegetések mellett a délről érkező kihívásokra is figyelmet kell fordítania.
Közölte, hogy az afgán hadsereg finanszírozására befizetett pénzt a kivonulás ellenére sem kapják vissza a NATO-tagállamok, a magyar kormány ezért ebből 320 millió forintot Bosznia-Hercegovina, 120-120 millió forintot Georgia és Moldova, 40-40 millió forintot pedig Jordánia, Mauritánia és Tunézia védelmi képességeinek fejlesztésére irányított át.
Végül rámutatott, hogy Magyarország továbbra is ellenzi az ukrajnai fegyverszállításokat, ráadásul több afrikai ország aggódik amiatt, hogy nehogy ezen eszközök egyszer csak megjelenjenek a földrész amúgy is instabil régióiban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.