A drónháború és kockázatai

Az Ukrajnában zajló háború egyik legfontosabb fegyvertípusa kétségkívül a drón, rendkívül gyors a fejlődés mind a hardverek, mind az azokat vezérlő szoftverek területén. Az elektronikus hadviselés és a vezérlés zavarása miatt már olyan drónok is készülnek, amelyek ha elvesztik a kapcsolatukat a vezérléssel, mesterséges intelligencia (MI) segítségével találnak célba.

A nyugati hatalmak fenntartásai a nagy hatótávolságú fegyverek átadása és oroszországi célpontok elleni felhasználása miatt Kijev kénytelen volt saját fejlsztésű drónokra hagyatkozni számos esetben, ami a belföldi drónfejlesztések felgyorsulását okozta, akár a légi, akár a tengeri drónok esetében. A fejlődés feltehetően nem csak az orosz–ukrán háborút, hanem a jövő háborúit is befolyásolja – olvasható a The Washington Post összeállításában, amely arra is rávilágít, hogy mindez számos veszéllyel is járhat, ahogy egyre több nem állami szereplő is egyre hatékonyabb robotrepülőkhöz jut.

Mivel mind a két fél hadseregében tízezrek sajátítják el a drónok kezelését a harcok során, a felhalmozott tapasztalatok széles körben elterjedhetnek a háború után – hívja fel a figyelmet a kockázatokra Samuel Bendett, a CNA nevű washingtoni think tank drónszakértője.

Noha a mezőgazdaságáról és nehéziparáról híres Ukrajna nem nyilvánvaló helyszíne a high-tech fejlesztéseknek, 

Mihajlo Fedorov, az ország miniszterelnök-helyettese felügyeli a drónfejlesztési programot, melyet az ország rendkívül fontosnak tart. Fedorov szerint a technológiai előnyért naponta kell szinte az összes eszközt módosítani. Az ukrán drónprogram több mint 10 ezer operátort képzett ki az elmúlt évben, és további 10 ezret tervez kiképezni a következő fél évben.

Az ukránoknál jóval több vadászgéppel rendelkező orosz légierő ellensúlyozására is alkalmas eszközök kulcsfontosságúak az ország védelme szempontjából, ezért Fedorov stábja igyekszik a beszerzésüket is felgyorsítani, lerövidítve az utat a hadügyminisztérium és a magáncégek között. A fejlesztéseket segíti az orosz elektronikus zavaróeszközök továbbadása a gyártók számára. Ez óriási előny a nyugati cégekkel szemben, amelyek nem férhetnek hozzá hasonló technológiákhoz, vagy ha mégis, azt csak korlátozott területen belül tesztelhetik – emeli ki Andrij  Liszovics, aki az Ubert hagyta ott, hogy hazatérjen segíteni a háborús erőfeszítéseket. 

A háború kezdetén a drónokban rejlő lehetőségeket kevésbé felismerő Oroszország is felébredt, és egyre több ZALA Lancet önmegsemmisítő drónt és iráni Shahed drónt vet be ukrán célpontok ellen. Ráadásul a drónok fogyóeszközök az ukrán oldalon is, egyes becslések szerint az oroszok havi 1000 ukrán drónt semmisítenek meg. Ezen segíthetnek az egyre halkabb vagy a célpont kiválasztása után vezérlést már nem igénylő, MI hajtotta drónok.

Azonban mindez olyan veszélyekkel is jár, hogy a szellem kiszabadul a palackból, és a történelem legnagyobb drónháborújából a technológiák olyan csoportok kezébe kerülnek, mint a Hezbollah, a jemeni húszik, az Iszlám Állam vagy a mexikói drogkartellek. Természetesen ezek a csoportok a repülőgép-méretű, legfejlettebb drónok, mint az amerikai MQ-9 Reaper beszerzésére és gyártására nem képesek, ám a kisebb drónok vagy az azokat vezérlő szoftver lemásolása már nem feltétlenül okoz számukra gondot.

Problémát jelent az is, ha végül a gép dönt arról, hogy gyilkoljon-e. Az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley szerint ezért a Pentagon igyekszik megtartani az embert a döntési folyamatban, és a tábornok más haderőket is hasonló magatartásra szólított fel. Ukrán fejlesztők szerint, mivel az MI csak akkor veszi át az irányítást, ha a célpontot már kijelölték, ez az új fejlesztésekre is igaz, míg Fedorov elmondta, hogy ez a jövőre nézve valóban veszélyt jelenthet, de Ukrajna számára most az azonnali túlélés a cél.

A hatótávolság és a hasznos teher korlátai miatt sok esetben a drónok inkább a felderítés terén lehetnek aktívak, és önmagukban nem játszanak döntő szerepet, inkább csak a többi csapat erejének megsokszorozására alkalmasak.