BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A nigeri események az afrikai demokrácia végét jelenthetik

Egy vezető nigeri politikus szerint egész Afrika demokráciáját veszélybe sodorhatják a nigeri események. Boubacar Sabo a demokratikus berendezkedés visszaállítását és Mohamed Bazoum elnök visszahelyezését sürgette. A hatalmat átvevő junta egyre inkább elvágja a nyugati kapcsolatait, és Oroszország felé fordul.

Ha a Mohamed Bazoum nigeri elnököt puccsal megbuktató katonai junta sikerrel jár, akkor az egész afrikai régióban veszélybe kerül a biztonság és a demokrácia – jelentette ki Boubacar Sabo, a Nigeri Párt a Demokráciáért és Szocializmusért (PNDS-Tarayya) főtitkárhelyettese pénteken. A politikus szerint Mohamed Bazoum nigeri elnököt „elrabolták” a fellázadt elnöki gárda tagjai.

Supporters of Niger's National Council for the Safeguard of the Homeland (CNSP) wave the Russian and Nigerien Flags as they gather for a demonstration in Niamey on August 11, 2023 near a French airbase in Niger. Thousands of supporters of Niger's coup leaders gathered on August 11, 2023 near a French military base on the outskirts of the capital Niamey. Protesters shouted "down with France, down with ECOWAS", a reference to the West African bloc which on Thursday approved deployment of a "standby force to restore constitutional order" in Niger. (Photo by AFP)
Fotó: AFP

A demokratikusan megválasztott Bazoum elnököt és családját július 26-án mozdították el az elnöki gárda vezetésével, azóta házi őrizetben van. A vér nélküli államcsínnyel katonai vezetők egy csoportja szerezte meg a hatalmat Abdourahamane Tiani, az elitalakulat volt főparancsnokának vezetésével. A puccsisták hatályon kívül helyezték az alkotmányt, és feloszlatták az alkotmányos intézményeket is, majd bejelentették, hogy hazaárulás vádjával állítanák bíróság elé Bazoum elnököt.

Ha a Nigerben történt puccs a katonai junta sikerével végződne, az a demokrácia végét jelentené Afrikában. Azért kell harcolnunk, hogy az ilyen dolgok ne történhessenek meg, és hogy biztosítsuk kontinensünk jövőjét

– mondta Sabo.

Niger hagyományosan a nyugati államok szövetségesének számít. Niamey volt francia gyarmat, és különösen szoros kapcsolatot ápol Párizzsal, mely mintegy 1500 katonát állomásoztat az országban, a kontingens feladata a nigeri kormány terrorizmus elleni harcának támogatása.

A puccs óta a junta támogatóinak ezrei tüntettek a külföldi szankciók ellen Nigerben, közben az ország új vezetése felfüggesztette a legfontosabb francia televízió- és rádióadó sugárzását.

A katonai puccsot az Egyesült Államok kormánya és több nyugati ország is elítélte, a térségbeli országokat összefogó szerezet, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) pedig szankciókat vezetett be a junta ellen, és katonai beavatkozást helyezett kilátásba, melynek hírére a puccsisták elrendelték a nigeri hadsereg harckészültségbe helyezését.

Nigeri puccs: mozgósít az ECOWAS

A nyugat-afrikai országok csúcstalálkozójának megnyitóján még a diplomácia fontosságát hangsúlyozták.

Az ECOWAS által felvetett katonai intervenció lehetősége megosztja a térséget: a többi között Nigéria, Benin és Szenegál jelezte, kész katonákat küldeni Nigerbe, ha a szervezet a beavatkozás mellett dönt, míg az ECOWAS-ból felfüggesztett Mali, Burkina Faso és Guinea támogatásáról biztosította a puccsistákat. Az ECOWAS-ban nem tag, ám Nigerrel határos Algéria elnöke, Abdel-Madzsid Tebbun nemrég leszögezte, egy esetleges katonai beavatkozás „az egész Száhelt lángba boríthatja”.

Biztonsági szakértők szerint egy regionális erő felállítása hetekbe vagy még hosszabb időbe telik, ami lehetőséget nyújt a tárgyalásokra, de nem világos, hogy az a készenléti erő, amelyre a határozatok hivatkoznak, egyáltalán milyen formában létezik most.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.