A volt német kancellár fia is a béketárgyalások megkezdését sürgeti

A háborút sem Oroszország, sem Ukrajna nem nyerheti meg, mivel egyik fél sem tudja elérni politikai célját. Kijev ugyanis a nyugati támogatás ellenére sem képes katonailag legyőzni Oroszországot, a beharangozott csodafegyverek nem változtatták meg a harcok menetét, ráadásul Moszkva csapatainak csak egy kisebb részét vezényelte a frontra – írja cikkében négy német értelmiségi, köztük Willy Brandt volt német szövetségi kancellár fia, Peter Brandt.

Az ellentámadás egyértelműen elakadt, az ukrán fegyveres erők egyre nagyobb veszteségei miatt pedig a Nyugat arra kényszerülhet, hogy beavatkozzon a konfliktusba, így megakadályozva keleti szomszédunk pusztító katonai vereségét. Kijev ezenkívül folyamatosan orosz területeket támad, ami tovább növeli az eszkaláció esélyét. Ebből kifolyólag Ukrajna és az európai államok érdeke a mielőbbi tűzszünet elérése, mielőtt az egész kontinensre kiterjedő atomháború veszi kezdetét.

A háború eleve elkerülhető lett volna, ha a Nyugat elfogadja Ukrajna semleges státuszát, lemond a NATO-tagságról, és érvényesíti a Minszk II. egyezményt az orosz ajkú lakosság kisebbségi jogairól. Erre kezdetben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajlandónak mutatkozott. Ha a Nyugat lehetővé tette volna az isztambuli tárgyalások lezárását, akkor a konfliktus jóval kevesebb áldozattal véget ért volna tavaly áprilisban. Most ismét a Nyugat 

Miután az isztambuli megbeszélések nem zárultak le, a felek előfeltételeket szabtak az egyeztetések megkezdéséhez, sőt az ukrán elnök rendeletben tiltotta be a tárgyalásokat. A két ország olyan követeléseket fogalmazott meg a tárgyalások kimenetelével kapcsolatban, amelyek nem valósíthatók meg. Ezért először el kell érni, hogy Moszkva és Kijev lemondjon ezekről az észszerűtlen előfeltételekről. A kínai álláspont észszerű megközelítést kínál erre: Peking az isztambuli tárgyalások újraindítását kéri az akkor elért szintről.

Washingtonnak fontos szerepe van a tárgyalások lebonyolításában: az Egyesült Államoknak sürgetnie kell az ukrán elnököt, hogy párbeszédet kezdjen Oroszországgal. Fontos szerepük van a vezető európai politikusoknak is: főleg a francia elnök és a német kancellár felelőssége, hogy minél előbb megkezdődjenek a béketárgyalások. A cikkszerzők több javaslattal is előállnak: Moszkva visszavonja fegyveres erőit Ukrajna területéről a 2022. február 23-i állapotoknak megfelelőlen.

Keleti szomszédunk szuverenitását, területi integritását és állami függetlenségét a nagyhatalmak garantálják. Kijev lemond a nukleáris fegyverek fejlesztéséről, birtoklásáról és telepítéséről a területén, nem engedélyezi idegen hatalom fegyveres erőinek vagy katonai infrastruktúrájának állandó vagy ideiglenes állomásoztatását, valamint korlátozza a fegyveres erők létszámát. A Krímhez és Szevasztopolhoz kapcsolódó problémákat 15 éven belül kétoldalúan, diplomáciai csatornákon keresztül tárgyalják meg a felek.

Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régió jövőbeli státuszáról a tárgyalások során kölcsönösen megállapodnak. Ha nem jutnak megállapodásra ebben a kérdésben, akkor az ENSZ ukrajnai béke- és biztonsági főbiztosa a békeszerződés hatálybalépésétől számított két éven belül népszavazást tart, amelyen a lakosság dönt a jövőbeli státuszról. A részvételre azok az ukrán állampolgárok jogosultak, akik 2021.12.31-én állandó lakosai voltak ezeknek a régióknak. 

Oroszország és Ukrajna vállalja, hogy a referendum eredményét elismeri és átülteti nemzeti jogszabályaiba. Az ukrán államszövetségben maradás mellett döntő régiók lakossága számára a kormány az európai normáknak megfelelő kisebbségi jogokat az alkotmányba beépíti, és a népszavazás évének végéig – a Minszk II. megállapodással összhangban – végrehajtja. Ukrajna gazdaságának és infrastruktúrájának újjáépítését nemzetközi adományozói konferencián keresztül fogják előmozdítani, amihez minden nagyhatalom hozzájárul.