Az európai pilóták háromnegyede időnként alszik repülés közben

Gyakori mikroalvás a pilótafülkében, elégtelen pihenési lehetőségek a tartós fáradtság megelőzésére, valamint a repülési feladatok kiterjesztése a törvényes maximumon túlra – egy közelmúltban elkészített jelentés igencsak kedvezőtlen képest fest az európai légi közlekedésben tapasztalható állapotokról, különösen a fáradtsággal kapcsolatos kockázatok kezeléséről. A Baines Simmons repülésbiztonsági tanácsadó cég által készített tanulmány 31 ország mintegy 6900 európai pilótájának válaszait elemzi.

Az EuroCockpit belga portál szerint a jelentés nem csupán a fáradtság erős szintjét tárta fel, hanem olyan strukturális hiányosságokat is, amelyek az európai légitársaságok fáradtsággal kapcsolatos kockázatkezelésében mutatkoznak. A legrosszabbul Írország, Málta, Spanyolország és az Egyesült Királyság légitársaságai teljesítenek.

A júliusban gyűjtött adatok szerint a fáradtság már a nyári csúcsszezon előtt jócskán felgyülemlett a pilótafülkékben. A megkérdezett repülőgép-vezetők közül négyből három arról számolt be, hogy legalább egy mikroalvás bekövetkezett nála a drótmadár üzemeltetése során a válaszadás előtti egy hónapban, és negyedük öt vagy több mikroalvásról számolt be.

A dokumentum a szolgálati idő meghosszabbításának aggasztó tendenciájára is rávilágított. Majdnem minden ötödik pilóta úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt négy hétben kétszer vagy többször használta a parancsnoki mérlegelési jogkört a repülési szolgálati idő meghosszabbítására. Ezenfelül több mint 60 százalékuk aggodalmát fejezte ki a lehetséges negatív hatások miatt.

– nyilatkozta Otjan de Bruijn, az Európai Pilótafülke-szövetség elnöke.

A jelentés alig két hónappal azt követően látott napvilágot, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség figyelmeztetett a repülőszemélyzet nyári fáradtságának fokozódására, és felszólította a légitársaságokat: ne hagyatkozzanak arra, hogy a pilóták rendszeresen meghosszabbítsák a maximális repülési időket.

A tanulmány egy másik, strukturálisabb dimenzióra is rámutatott, amely nem csak a nyári időszakra igaz. Az adatok szerint ugyanis az üzemeltetők fáradtsággal kapcsolatos kockázatkezelési intézkedései szinte minden képviselt országban hiányosak, és a rendszerből nagyon hiányzik egy európai szintű egységes szabályozás.

Csodát azonban a mostani dokumentumtól sem várhatunk. Ugyanis a megkérdezett pilóták mindössze 10,8 százaléka válaszolta azt, hogy a korábbi, fáradtságról szóló jelentések hatására a légitársaságuk változtatásokat hajtott volna végre a biztonság javítása érdekében.

Egy hatékony jelentési rendszer nélkül a légitársaság valószínűleg nem fog pontos képet kapni a fáradtság szintjéről, ami megnehezíti számára, hogy a kockázat kezelésére hatékony intézkedéseket vezessen be – foglalta össze a Baines Simmons tanulmánya.