Nem csak az infláció sanyargat: egyre hosszabb parlagfűszezon nehezíti a magyarok életét
Az elmúlt három évtized adatai alapján a mérőállomások trendszerűen egyre később regisztrálják a parlagfűpollen megjelenését, amelynek koncentrációja országos átlagban rövidebb felfutás után éri el a tüneteket okozó közepes szintet – derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb közleményéből.
Az intézet koordinálásával 1992 óta zajlik az allergiás reakciókat kiváltó növényfajták, köztük a parlagfű pollenjének monitorozása. Jelenleg 20 állomása gyűjti napi rendszerességgel a mintákat, amelyből a HCL Technologies Starschema Kft. adatelemzői tártak fel érdekes összefüggéseket.
Az elemzéséből jól kirajzolódik, hogy a parlagfű pollenkoncentráció országos átlagát vizsgálva a szezon fokozatosan eltolódik. Az a nap, amikor az országos napi átlagkoncentráció eléri az alacsony szintet (>1 pollen/köbméter), egyre későbbre datálódik.
Ugyanakkor az a nap, amikor először mérhető a már tüneteket okozó közepes szint (>10 pollen/köbméter), egyre hamarabb eljön, azaz a felfutási idő rövidül.
Ráadásul a levezető szakasz, vagyis azaz időszak, amikor a parlagfű pollen koncentrációja még az alacsony tartományban van, egyre jobban kitolódik.
2018-ban július 22. volt az első és október 28. az utolsó olyan nap, amikor a parlagfű koncentráció országos átlaga elérte a közepes szintet, ez a 99 napos időszak volt eddig a valaha volt leghosszabb. Ha a nagyon magas szintet vizsgáljuk (>100 pollen/köbméter), akkor a csúcsidőszak ugyanebben az évben 39 napig tartott, ami szintén rekordnak számít.
Eddig négy olyan nap volt, amikor a parlagfű pollenkoncentráció országos átlaga elérte az extrém magas szintet (>500 pollen/köbméter). A napi maximum rekord 2014-ben született meg Békéscsabán, ahol 1883 pollen/köbméter értéket mértek.
A légköri allergéneket az okozott allergiás tünetek erőssége szempontjából egy 0-tól 4-ig terjedő skálán osztályozzák, ahol a 4-es a nagyon erős allergéneket jelöli. Az NNK által monitorozott növények közül egyedül a parlagfű pollenje tartozik ebbe a kategóriába.
Az általa okozott szénanátha és asthma tünetei Magyarországon a lakosság csaknem 20 százalékánál jelentkeznek.
Az Észak-Amerikából származó gyomnövény először az 1920-as években jelent meg hazánkban. Terjedése kezdetben lassú volt és egészen a 70-es évekig nem váltott ki tömeges allergiát. Azonban a azóta eltelt évtizedekben ez a folyamat jelentősen felgyorsult, amelynek eredményeként a parlagfű tekintetében hazánk számít a legszennyezettebb országnak Európában.
Augusztusi allergiaszezon: így enyhíthetjük a tüneteketNem mindenkinek telik felhőtlenül az augusztusi vakáció, sokan ekkor szenvednek a legjobban az allergiától, amelyet elsősorban a parlagfű, a feketeüröm vagy a libatopfélék pollenjei váltanak ki. Az antihisztamin tartalmu gyógyszer és a szteroidos orrspray mellett, amelyet orvos írhat fel, léteznek természetes módszerek a tünetek enyhítésére. Az étkezés, a mozgás, a gyógyteák, a levegőváltozás vagy a legapróbb hétköznapi praktikák is segíthetnek – állítja a szakértő. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.