késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Rákapcsolhatnak az orosz dróntervezők
Sokan megnézték a novorosszijszki öbölben álló oroszországi hadihajó elleni tanulságos ukrán dróncsónaktámadást. A felvételen látható, ahogy az oroszországi hadihajó, az Olenyegorszkij Gornyak reflektorai éjszaka megvilágították a néhány száz méterre lévő, mintegy 20 kilométer per óra sebességgel közeledő, fél tonna robbanóanyaggal megrakott csónakot, amely manőverezve, irányt változtatva, ide-oda fordulva, de biztosan közeledett felé. Egy közepes látású őrt álló matróz szabad szemmel észrevehette volna a közeledő veszélyforrást. Ha jelez, lett volna idejük akár manuálisan (az őrszem gépkarabélyával) reagálni a támadásra. De semmi sem történt. A csónak belecsapódott a hadihajó oldalába, a robbanás oldalra döntötte a legalább négyezer tonnás hajótestet. Kezdetben Moszkva tagadott. Aztán a roppant kínos incidenst közvetve az oroszországi források is megerősítették – miután a világsajtót bejárta a kép, ahogy a félrebillent hadihajót fényes nappal a kis vontatók (bukszirok) körülvették és a hadikikötőbe húzták-taszigálták. (A felvétel készítőjét, minthogy jól beazonosítható helyről vette fel a videóklipet, azóta nyilván az FSZB-tisztek vallatják…). Nyugati médiumokban ugyanakkor megjelent egy nagy felbontású (katonai) műholdfelvétel az Olenyegorszkij Gornyakról, amely a novoszibirszki katonai kikötő harmadik rakpartjánál, sérült oldalával a móló mellé fordulva, odakötözve áll. A túloldalát egy másik, kisebb hajó biztosítja.
Más szempontból is érdekesek a történtek. Honnan indult a csónakdrón? Odessza tengeren több mint 800 kilométerre van Novorosszijszktól. Vélhetően volt egy „anyahajó” Novorosszijszk előtt, a nemzetközi vizeken, arról indíthatták az ismeretlen típusú, kajakra emlékeztető formájú, de annál valamivel nagyobb, ember nélküli távirányított harci drónt. Hogyan kormányozták, és miként jutott el a csónak orrában lévő videókamera felvétele az irányítókhoz? Elemzők szerint vélhetően több lépcsőben, (nyugati) hadihajók, az Elon Musk-féle Starlink műholdrendszer, a magasabb pályán keringő amerikai katonai műholdrendszer kapcsolódhattak be. Így készült a videófelvétel, amelyet az ukrán állambiztonsági szervezet (SZBU) tett közzé.
Vitatott, hogy erre az OF védelmi rendszereiről sokatmondó felvételre reagált-e a Kreml-sajtó, amikor a minap közzétették, hogy
felgyorsítják az évi csaknem húszezer drón megépítésére vonatkozó, legalább másfél éve futó programot,
de a média erre vonatkozó kérdéseinek a megválaszolásától az illetékesek elzárkóztak. A polgári-katonai (kettős rendeltetésű) program koordinátora Andrej Bjelouszov orosz miniszterelnök-helyettes. A gyakorlati lebonyolítást a gazdaságfejlesztési minisztérium ellenőrzi. Jellegzetes orosz bürokratikus irányítási módszerrel
kötelezik a régiókat, hogy 2023. október 1-jéig dolgozzanak ki terveket a drónépítés ösztönzésére – ahelyett, hogy központi, állami programmal szabályoznák a létfontosságú nemzetbiztonsági kérdés megoldását.
A technikai koordinálásban kulcsszerepet játszanak a csaknem Oroszország földrajzi közepén, Nyugat-Szibériában lévő, több mint félmilliós Tomszk városa, az ott lévő műszaki-számítástechikai felsőoktatási intézmények, a köréjük épült kutató-fejlesztő bázisok.
Moszkva egyre inkább ráébred, hogy elaludta a hadviselésben egyre nagyobb szerepű drónkorszak beköszöntét. Emiatt is kényszerül Teherán támogatását igénybe venni, és viszonylag olcsó iráni katonai, csapásmérő dróntömegtermékekkel (Sahid 131/136, oroszországi nevük Gerány) elárasztani, kifárasztani az ukrán légvédelmet. Most rákapcsolt az OF propagandagépezete.
Nemcsak az évi sokezres drónépítő kapacitást megteremtő – mint láttuk, eléggé ellentmondásos – programot ösztönzik, hanem a novoszibirszki tudományos központot is betagosító, dróntervező-építő versenyt (Arhipelag-2023) is hirdettek.
Az oroszországi elnök különmegbízottja, Dmitrij Peszkov (csak névrokona az elnöki szóvivőnek) egyezteti ezt a programot, amely a katonai drónokat az „ipari drón” alpontba sorolja. És a tervezet a saját tervezésű – esetleg kivitelezésű – más (kettős, katonai-polgári) felhasználású, pilóta nélküli repülőeszközök (orosz nyelvű rövidítéssel BPLA) tervezésére, röptetésére kiírt versenyt is magában foglalja.
Közben folyik a kelet–nyugati versengés a drónfronton is. És itt nem kell a vadászgép méretű óriási, többtonnás amerikai felderítő-csapásmérő, a Föld megkerülésére képes drónokra, az RQ-4-es Global Hawkra gondolni – amit Zelenszkíj ukrán elnök szeretne megkapni nyugati szövetségeseitől, de amire nagyon kevés az esélye. Norvégia a minap saját fejlesztésű, gyufásdoboz méretű, 32 grammos, 18 kilométer per óra sebességű, 25 percig a levegőben maradó, de két elektrooptikai kamerával felszerelt és a kezelő katona laptopján megjelenő, élő videófelvételt sugárzó nanodrónokat, Black Hornet 3-asokat (ezer darabot) adományozott Ukrajnának. Az ukrán katonák elsősorban a városi harcban vagy a kelet-ukrajnai lövészárok-állóháborúban veszik hasznát a jó háztömbnyi távolságot felderítő parányi, szinte észrevehetetlen és megsemmisíthetetlen eszközöknek. Ezeket a kaliforniai székhelyű Teledyne FLIR Defense gyártja. Igaz, parányi, de roppant drága eszközről beszélünk, amelynek darabja csaknem kétszázezer dollár, azaz mintegy hetvenmillió forint!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.