A németek szembemennek a trenddel
Európa jelentős részén elnéptelenedik a vidék, a falvakban csak a nyugdíjasok maradnak, mert nincs munkahely, szupermarket, orvos, az alapvető igényeket is nehéz kielégíteni, az emberek ezért a városokba költöznek.
Fotó: Shutterstock
Az Eurostat adatai szerint 2015 és 2020 között Európa 406 nagyrészt falvakból álló régiója közül 355-ben csökkent a népesség, legélesebben a fiatalok és a munkaképes korúak száma zuhant. Ugyanakkor évente 1,8 százalékkal nőtt a falvakban élő 65 év felettiek száma.
Németországban hasonló volt a helyzet, három évtizeden keresztül egyirányú volt a népessé áramlása: vidékről a városokba. Az 1990-es országegyesítés után különösen igaz volt ez a keleti tagállamokra, ahol egyes régiók gyakorlatilag elnéptelenedtek. A városok – például Lipcse, München és Berlin – lakosainak a száma viszont 2020-ra között több mint húsz százalékkal nőtt.
A trend azonban megfordulni látszik. A német statisztikai adatok szerint ugyan a diákok, a fiatal szakmunkások és a külföldiek változatlanul a városokat részesítik előnyben, 2017 óta egyre több gyerekes 30 és 49 év közötti, valamint a húszas évei második felében járó diplomás választja a vidéket lakóhelyül. Ennek következtében 2021-re a német vidéki közösségek kétharmada lett népesebb.
Fotó: Shutterstock
A demográfiai kutatásokat végző Berlini Népesedési és Fejlődési Intézet (Berlin-Institut für Bevölkerung und Entwicklung), valamint a Wüstenrot Alapítvány elemezte változó migrációs mintákat és annak következményeit. A kutatás keretében egy hetet töltöttek hat vidéki közösségben az ország különböző részein, és beszéltek az újonnan oda költözőkkel a döntésük okairól.
Kiderült, hogy
a legtöbben azért választják a vidéki életet, mert olcsóbb, közelebb vannak a természethez és tisztább a levegő.
A döntést bizonyos mértékben megkönnyítette a koronavírus-járvány, pontosabban annak egy kényelmes következménye: az otthoni munkavégzés. „Megszűnt az a korábbi abszolút szükségszerűség, hogy az ember ott éljen, ahol dolgozik. A pandémia erősítette ezt a trendet” – foglalta össze a Deutsche Wellének Frederick Sixtus, a berlini intézet szociálpszichológusa.
Az újonnan érkezők számára a legfontosabb a működő infrastruktúra, mindenekelőtt a gyors internet.
Persze kell, hogy legyen iskola, óvoda is. De lehet valami a leggyönyörűbb és legolcsóbb ingatlan a világon, a gyors internet hiánya akkor is kizáró ok lenne
– idézte a tanulmány az egyik megkérdezettet.
Fotó: Shutterstock
Az újfajta életstílust persze meg kell szokniuk a vidékre költözőknek.
Az elején nem volt egyszerű, itt mindenki gondoskodik mindenkiről. A nagyvárosban ilyen nincs. Ott az ember anonimabb
– hangsúlyozta az egyik új lakos.
Mindenki köszön mindenkinek az utcán. Ez kedves, de hozzá kellett szokni
– mondta egyik másik.
Kulcsszerepet játszanak a helyi polgármesterek, akiknek hosszú távon kell gondolkodniuk. A demográfiai változások ugyanis még azokon a helyeken is problémát jelentenek, ahová több ember költözik be, mint ahányan távoznak, mert a halálozások száma itt is meghaladja a születésekét.
A minden korosztály igényeit figyelembe vevő infrastruktúra elengedhetetlen, állapította meg a tanulmány.
Új lakótelepeket nem csak a városok peremén kellene építeni,
ahol az újonnan érkezők nagyrészt maguk között maradnak. A lakótelepek építése – ami vidéken korántsem jellemző – alternatív lakhatási megoldást jelenthetne az idősek számára vidéken is, az újonnan megüresedett családi házakba pedig így fiatal, gyerekes párok költözhetnének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.