BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A szankciók ellenére nőtt az orosz rakétagyártás

A cirkálórakétákhoz nem a legmodernebb csipekre van szükség, és azokból pár hátizsáknyi is elég a termelés fokozásához.

Oroszország képes volt kijátszani a nyugati szankciókat, így már a háborút megelőző időszaknál is több rakétát képes gyártani amerikai, európai és ukrán tisztviselők szerint. A korlátozások ugyan amerikai tisztviselők szerint az orosz inváziót követő fél évben az orosz rakétagyártás drámai visszaesését hozták, ám időközben Moszkva képes volt alkalmazkodni, és a tavalyi év végére már ismét felpörgette a gyártást.

Oroszország titkosszolgálatai és a hadügyminisztérium segítségével hozta létre a kritikus alkatrészek beszerzéséhez szükséges csempészhálózatait, és harmadik országokon keresztül bonyolítja az importot. Noha az Egyesült Államok és Európa igyekszik az Oroszországba tartó csipexportot leállítani, ez a törekvés egyelőre nem járt sikerrel.

A növekvő orosz rakétagyártás azzal fenyeget, hogy a tél közeledtével ismét megszaporodnak az ukrán energia-infrastruktúrával szembeni támadások – írja a The New York Times. A Pentagon az ukrán légvédelem erősítésével igyekszik fellépni ez ellen, például Patriot és más légvédelmi rendszerek átadásával, ám Ukrajna teljes területét nem képesek lefedni ezek az eszközök sem.

A,Combat,Rocket,Is,Flying,Above,The,Clouds,,Smoke,And
Fotó: Shutterstock

Amikor tavaly októberben Washingtonban összegyűltek nemzetközi tisztviselők a szankciók erősítése céljából, az amerikai hatóságok még úgy látták, hogy a korlátozások működnek, mivel csökkent az Oroszországba tartó csipek, mikroprocesszorok és áramkörök, továbbá a tank- és helikoptermotorok gyártásához szükséges alktrészek száma.

Mára azonba Oroszország átállt a haditermelésre, és a tavalyi magas energiaárak lehetővé tették a cirkálórakétákhoz és más precíziós fegyverekhez szükséges mikroelektronikai termékek csempészését. Ennek hatására a termelés nemcsak visszaállt, de bővült is. 

A háború előtt egy nyugati vezető tisztviselő még csak évi száz tankban határozta meg az orosz tankgyártási kapacitásokat, melyet azonban mára 200-ra becsül.

A tüzérségi lőszerekből pedig akár évi 2 milliót is gyárthat Oroszország, kétszer annyit, mint amennyit a nyugati titkosszolgálatok feltételeztek a háború előtt. Ez több, mint az amerikai és az európai kapacitás. Kusti Salm, az észt hadügyminisztériumi vezető hivatalnoka szerint akár a nyugati hétszerese is lehet az orosz lőszergyártás. Ráadásul mindezt Moszkva sokkal olcsóbban képes megvalósítani, így 

míg a nyugati 155 milliméteres lőszerek gyártása 5-6 ezer dollárba kerül, addig az orosz 152 milliméteres lövedék kijön 600 dollárból.

Azonban az oroszok nem halmoztak fel jelentős készletek rakétákból, és bizonyos alkatrészek elérhetőségét visszafogták a szankciók. Azok az eszközök, melyekből milliókra van szüksége a hadiiparnak, sikeresen korlátozhatók, de a pár száz, cirkálórakétához szükséges csip néhány hátizsákban elfér, relatíve könnyűvé téve a szankciók elkerülését – állítja Dmitri Alperovitch, a washingtoni Silverado Policy Accelerator nevű think tank szakértője.

Amerikai források szerint az orosz csempészetet le tudják lassítani, de azt remélni, hogy Moszkva nem reagál a korlátozásokra, sosem volt reális. Matthew S. Axelrod, az amerikai kereskedelmi minisztérium exportkorlátozásokért felelős miniszterhelyettese szerint, miután a korlátozások hatásosak voltak, az oroszok nem tették fel a kezüket, hogy megadják magukat, hanem egyre kreatívabb megoldásokat dolgoztak ki. Ezért az amerikaiak is egyre agresszívabb módon igyekeznek fellépni a szankciók betartása érdekében. Ez van hogy a szankciók kijátszásában segítők elfogásához és letartóztatásához vezet.

Azonban az kihívást jelent, hogy a cirkálórakéták gyártásához nem a könnyebben lekövethető, legfejlettebb félvezetőkre van szükség, hanem elegendők a számos célból használható, hétköznapi csipek is. Ezek kereskedelme pedig számos, teljesen legitim célból is történhet.

Ugyanakkor amerikai és nyugati források szerint az orosz veszteségeket továbbra sem képes teljes mértékben pótolni a belföldi termelés, így hiába képes Oroszország évi kétmillió lőszert gyártani, ha közben ugyanezen idő alatt tízmilliót használ fel. Nem véletlen tehát, hogy Moszkva például Észak-Koreától próbál lőszert vásárolni. Szemben a mikroelektronikai eszközökkel, a lövedékekhez szükséges robbanószerek csempészése ráadásul nehezebb is, miközben a haditermelés felpörgetése és a szankciók kijátszása az oroszoktól is áldozatokat követel.

Ezen túlmenően az ukrán légvédelem fejlődésében is bíznak a nyugati tisztviselők, mielőtt a tél beálltával ismét rakéták tömege zúdulna a kritikus célpontokra.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.