BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Plenary session of the European Parliament
13 September 2023, France, Straßburg: Ursula von der Leyen (CDU, EPP Group), President of the European Commission, stands in the European Parliament building and speaks. (Shot with a tilt lens and thus shifted focus plane) In her State of the Union 2023 speech, Commission President von der Leyen intends to outline the priorities and flagship initiatives for the coming year. It is the last speech of this legislative period in the run-up to the 2024 European elections. Photo: Philipp von Ditfurth/dpa (Photo by Philipp von Ditfurth/picture alliance via Getty Images)

Félúton a higgadt közvetítő és az önálló akarnok között – szakértői vélemény az Európai Bizottságról

Jövő júliusban zavaros helyzetben veszi majd át Magyarország az Európai Unió Tanácsának a soros féléves elnökségét, többek között azért, mert az Európai Bizottság másként értelmezi önnön feladatkörét, mint annak idején. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője, Gát Ákos Bence szerint a csúcsjelölti rendszer sem lenne jó, de a legitimáció visszanyeréséhez az EB-nek is vissza kellene térnie a higgadt közvetítő szerepéhez.

Az eredeti értelmezés és a soha meg nem valósuló rendszer között lebeg a saját elhatározásából önállósodni akaró Európai Bizottság (EB) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője, Gát Ákos Bence szerint, aki úgy véli: csak a kezdeti felfogáshoz való visszatérés adhat kellő legitimációt az EB elnökének.

Plenary session of the European Parliament
13 September 2023, France, Straßburg: Ursula von der Leyen (CDU, EPP Group), President of the European Commission, stands in the European Parliament building and speaks. (Shot with a tilt lens and thus shifted focus plane) In her State of the Union 2023 speech, Commission President von der Leyen intends to outline the priorities and flagship initiatives for the coming year. It is the last speech of this legislative period in the run-up to the 2024 European elections. Photo: Philipp von Ditfurth/dpa (Photo by Philipp von Ditfurth/picture alliance via Getty Images)
Ursula von der Leyen évértékelője kampánybeszédnek is beillett a hazai vélemények szerint.
Fotó: Philipp von Ditfurth

A hét európai fő műsorszáma Ursula von der Leyen értékelése volt az Európai Unió helyzetéről. Az évértékelő szokás a lisszaboni szerződés 2009-es hatályba lépése óta él, kiemelt figyelemre azonban csak a 2010-es évek közepe óta tart számot. 

Mennyire tükrözné a választói akaratot?

Miként az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetében kutatóként dolgozó Gát megjegyezte az intézmény online magazinjában: az Európai Bizottságot még Von der Leyen előtt elnöklő luxemburgi 

Jean-Claude Juncker a 2014-es megválasztásakor jelentette be, hogy irányt vált az EB, és némileg önállósodik.

Ennek a lényege, hogy elmozdul a korábbi attitűdtől, amely szerint a tagállamokhoz tartozó témákban is önálló véleményt kívánt megfogalmazni és minél inkább érvényre juttatni. Ez máig tartó és erősödő, amolyan hibrid állapotot eredményezett, hiszen eltávolodott az eredeti értelmezéstől, ugyanakkor nem éri el az időnként szintén próbálgatott ötlet, a csúcsjelölti rendszer önállóságát és legitimációját.

European Parliament Building
BRUSSELS, BELGIUM - JANUARY 08: An exterior view of the European Parliament Building in Brussels, Belgium on January 08, 2022. (Photo by Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images)
Jelen állás szerint a tanács jelöltjéről a parlament szavaz, így lehet belőle bizottsági elnök.
Fotó: Dursun Aydemir

Gát Ákos Bence kiemelte: az utóbbi szisztémának jelentős hátránya az volna, ha az európai választásokon legtöbb szavazatot gyűjtő pártcsalád jelöltje válna az EB elnökévé, miközben kérdéses lenne, hogy a gazdaságilag és lélekszámban – így politikailag is – erősebb nyugati nemzetek vezető politikusainak az egyezkedése mennyiben tükrözné azoknak a választópolgároknak az akaratát, akik az unió perifériáján lévő kisebb országokban élnek, például a Baltikumban vagy akár nálunk.

Milyen helyzetben vesszük át a soros elnökséget?

Egyelőre tehát az EU-s alapszerződés 17. cikkelye rendelkezik az EB elnökének megválasztásáról, úgy, hogy a közvetlenül a nép által az Európai Parlamentbe juttatott képviselők szavaznak róla, a személyére viszont a tanács tesz javaslatot. 

Gát meglátása szerint ezáltal 

az Európai Unióban a végrehajtó hatalom és a választók között nincs elegendően szoros kapcsolat ahhoz, hogy a bizottság legitim módon önálló politikát folytathasson.

Itt érünk el Ursula von der Leyen évértékelőjéhez, amelyről például az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor úgy nyilatkozott a minap, hogy egyfajta kampánybeszédként is értékelhető, hiszen a német politikus lényegében minden ágazatnak és minden politikai szereplőnek intézte mondanivalóját. 

Eu,Flags,Waving,In,Front,Of,European,Parliament,Building.,Brussels,
A szakértői vélemény szerint az Európai Bizottságnak vissza kellene térnie az eredeti felfogásához.
Fotó: Shutterstock

Márpedig jövő június 9-én európai választások lesznek, ami azért különösen érdekes, mert 2024. július 1-jétől már Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros féléves elnökségét. Következésképp a választások utáni intézményi átalakulás közepén kapjuk kézbe a stafétát, amit tovább nehezítenek majd a nagy augusztusi szabadságolások.

Képes-e az Európai Bizottság a semleges ténykedésre?

Navracsics meg is jegyezte: kiemelkedő jelentőségű, hogy Magyarország az EP-választás után, intézményi ciklusváltás idején tölti be az uniós elnökséget, ráadásul zaklatott körülmények között, hiszen az Európai Unió továbbra is a gazdasági növekedés lassulásával és magas inflációval küzd, Oroszország növekedése pedig nem nagyon torpant meg, a szankciós rendszer sem tudta megakadályozni a háború folytatódását.

Ebből is vezette le Gát Ákos Bence, hogy ugyan a jelenlegi szabályrendszer kellő legitimációt biztosít(ana) az EB elnökének, de csak akkor, ha visszatérne a pre-junckeri idők felfogásához.

Ma már nem gondolhatjuk, hogy az olyan politikailag megosztó kérdésekre, mint például a tagállamokat célzó jogállamisági vizsgálatok, a migráció vagy a genderügyek a bizottság képes lenne semleges, szakmai szemüvegen keresztül tekinteni

– összegzett a kutató, aki szerint így furcsa, köztes időszakot élünk, amelyben az EB „politizálódása” legitimációs vákuumban történik.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.