Katonái kivonásáról tárgyal Franciaország az új nigeri vezetéssel
Megbeszélések kezdődtek a nigeri és a francia hadsereg között egyes francia egységek kivonásáról Nigerből, ahol a hatalmat puccsal átvevő junta több mint egy hónapja követeli a francia katonák távozását – közölte a francia védelmi minisztérium.
Megkezdődtek a tárgyalások a hadsereg egyes elemeinek kivonásáról
– jelezte az AFP hírügynökségnek és a Le Monde című napilapnak a tárca, anélkül, hogy pontosította volna, mely egységekről van szó. A Száhel-övezetben fekvő országban jelenleg 1500 francia katona állomásozik a dzsihadisták elleni küzdelem támogatására.
A hatalmat július végén államcsínnyel átvevő tábornokok augusztus 3-án felmondtak több, Párizzsal kötött katonai együttműködési megállapodást, és egy hónapot adtak Franciaországnak arra, hogy kivonja az erőit Nigerből.
Azóta a francia fegyveres erők leállították a nigeri hadsereg támogatását. Ezért „felmerült a kérdés egyes erőink fenntartásáról”, a minisztérium szerint különösen az olyan felszerelések karbantartásáért felelős egységek esetében, amelyeket több mint egy hónapja nem használtak a helyszínen, mint például a drónok, helikopterek vagy vadászrepülőgépek.
Funkcionális koordinációs egyeztetések vannak helyi szinten a katonáink között, hogy megkönnyítsék az államcsíny következtében a terrorizmus elleni küzdelem felfüggesztése óta nem tevékeny francia katonai egységek mozgását
– közölte korábban a francia védelmi minisztérium, anélkül, hogy pontosította volna, milyen jellegűek ezek a mozgások.
A nigeri események az afrikai demokrácia végét jelenthetikEgy vezető nigeri politikus szerint egész Afrika demokráciáját veszélybe sodorhatják a nigeri események. Boubacar Sabo a demokratikus berendezkedés visszaállítását és Mohamed Bazoum elnök visszahelyezését sürgette. A hatalmat átvevő junta egyre inkább elvágja a nyugati kapcsolatait, és Oroszország felé fordul. |
A junta által kinevezett miniszterelnök, Ali Mahame Lamine Zeine hétfőn azt állította, hogy megbeszélések folynak a francia katonák távozásának elérése érdekében.
A „folyamatban lévő megbeszéléseknek célja, hogy gyorsan kivonuljanak” (a francia katonák) – mondta egy sajtótájékoztatón. A politikus ugyanakkor jelezte, hogy kormánya, „amennyiben lehetséges, fenn kívánja tartani az együttműködést egy olyan országgal, amellyel számos dologban osztozik”.
A francia kormány korábban közölte, nem ismeri el a juntát az ország legitim vezetőjeként. A párizsi külügyminisztérium állásfoglalása szerint a puccsistáknak nincs joghatóságuk arra, hogy távozásra szólítsák fel Franciaország niameyi nagykövetét.
A nigeri katonai vezetés csaknem két hete utasította ki az országból Sylvain Itte nagykövetet, 48 órát biztosítva számára az ország elhagyására. Párizs az augusztus 28-án lejáró határidő ellenére nem hívta vissza diplomatáját a nyugat-afrikai országból. Emmanuel Macron francia pedig kijelentette, hogy diplomatájuk Nigerben marad.
Párizs hivatalosan egyelőre kizárta a katonai kivonulást Nigerből, ahol 1500 katona állomásozik a niameyi légitámaszponton, valamint az ország déli részén fekvő Ouallamban és Ayoruban a nigeri erőkkel együtt, a Niger, Burkina Faso és Mali közötti, úgynevezett „hármas határ” övezetben,
amely az Iszlám Állam iszlamista szervezet dzsihadistáinak menedékhelye.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.