Putyin azt képzeli, hogy ő Sztálin és Nagy Péter cár egy személyben – volt CIA-elemző mesélt a háborúról
Martin Gurri ex-CIA-elemző, aki elsősorban a politika és a globális média kapcsolatát vizsgálja. A Nyilvánosság lázadása című könyve 2014-ben jelent meg és előrejelezte a populista hullámot. A szakértővel a Brain Bar jövőfesztiválon ült le beszélgetni a Mandiner.
Fotó: Bruzák Noémi
A korábbi titkosszolgálatos úgy gondolja, hogy Putyin nem a való világban él. Kiemelte: bár egy nagyon számító szereplő a világpolitikai színpadon, de szerinte ő a fejében azt képzeli, hogy
ő Sztálin és Nagy Péter cár egy személyben. Azt hitte, Ukrajna megszállása olyan lesz, mint Magyarország 1956-ban. Elég, ha beküldi a tankokat és két héttel később már övé is az ország. Tehát a háború egy elhibázott döntésen alapult.
Fotó: Mikhail Metzel / POOL / AFP
Gurri úgy véli, hogy a háborúzás alapvetően megváltozott. Az oroszok Blitzkrieget akartak, hatalmas hadsereggel és nehézfegyverzettel akarták elérni a gyors győzelmet.
Másrészt itt vannak ezek az ukrán katonák, akik úgy néznek ki, mint akik 50 felett járnak, sörhasuk van és gyakran még rendes egyenruhájuk sincs. S mégis ki tudnak lőni több tízmillió dolláros rakétákat. De ugyanez igaz a drónokkal kapcsolatban. A régi szovjet hadihajókat könnyedén ki lehet lőni drónokkal.
– vélekedett a szakértő, hozzátéve: Putyin nem készült fel erre.
Ami szerinte az Egyesült Államok szerepét illeti:
Amerika támogatja Ukrajnát, és őszintén szólva Putyin nyilvánvalóvá tette, hogy nem kedveli az amerikaiakat. Úgy tűnik, Putyin csapdába lépett, és Gurri örül, hogy csapdába került. A kérdés azonban a következő: mi az Egyesült Államok érdeke?
Számára az a frusztráló, hogy
a Biden-kormányzat teljesen bedobta magát Ukrajna oldalán.
Fotó: Andrew Caballero-Reynolds / AFP
Lehet amellett érvelni, hogy ez helyes álláspont. De a kormány nem fejtette ki az érveit.
Az a problémája, hogy ez egy végeláthatatlan folyamatnak tűnik, mert nincs meghatározva, hogy milyen érdekei vannak az Egyesült Államoknak ebben a háborúban. Nyilvánvaló ténynek van tekintve, hogy Oroszország az ellenség.
Nyilván nem ez az első alkalom, amikor Putyin megszállt egy országot, és nem is ez az első alkalom, amikor megpróbál egy gyengébb országot leuralni.
De egy bizonyos ponton túl, amikor már másfél éve tart a háború és 500 ezer ember meghalt vagy megsebesült, akkor talán itt az ideje feltenni a kérdést, mikor lesz vége ennek? Erre a kérdésre elmondta:
Ha egyik oldal sem akarja befejezni, akkor nem tehetünk semmit, hiába olyan erős ország az Egyesült Államok.
Kiemelte: ha sikerülne mindkét félnek megfelelő feltételek mentén békét kötni, az jó lenne, mert ez egy szörnyű háború. Veszteségek tekintetében mindkét oldal egy 20. századi háborút vív.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.