A palesztin–izraeli háború teljesen keresztülhúzza Biden közel-keleti külpolitikáját
Egészen a múlt hét végéig a Biden-kormányzat arra számított, hogy a Közel-Kelet viszonylag nyugodt marad. Washington csendesen és kitartóan követte fő politikai céljait: az izraeli–szaúdi enyhülés elősegítését és Irán nukleáris ambícióinak megfékezését. Ezek a remények azonban percek alatt foszlottak szerte, amikor a palesztin Hamász fegyveresei szombaton a Gázai övezetből indított támadás keretében több száz embert öltek meg és raboltak el. Izrael megtorlásul a tengerparti enklávét bombázta, teljes blokádot vezetett be, és háborút hirdetett.
Fotó: NurPhoto via AFP
Joe Biden elnök ezidáig viszonylag sikeresen tartotta magát távol a megoldhatatlan izraeli–palesztin konfliktustól, viszont most egy olyan válságba sodródott, amelynek nyomán kénytelen teljesen átformálni közel-keleti politikáját – számára kényelmetlen szövetséget kényszerül kötni Benjámin Netanjahu szélsőjobboldali izraeli miniszterelnökkel. Támogatása jeléül a héten Antony Blinken amerikai külügyminisztert küldi Izraelbe.
Biden kudarca
Biden számára jelentős kockázatokat hordoz a helyzet; 2024-ben elnökválasztásokat tartanak az Egyesült Államokban. A palesztin–izraeli háború viszont jelentős hatással lehet a világpiaci olajárakra, és elvonhatja az amerikai forrásokat és figyelmet attól, ami eddig Washington külpolitikájának meghatározó eleme volt: az orosz–ukrán háborútól. Washington a Közel-Keleten arra törekedett, hogy elősegítse a történelmi léptékű megbékélést a régió két meghatározó hatalma, Szaúd-Arábia és Izrael között, egyesítse őket mindhármuk közös ellensége, a Hamászt támogató Irán ellen.
Washington egyelőre optimista – nem nagyon van más választása –, és továbbra is bízik abban, hogy az Izrael és a szaúdiak közötti megbékélési folyamatot nem akasztja meg a háború. A Reutersnek nyilatkozó szakértők azonban másképp értelmezik a folyamatokat.
A helyzet normalizálásra irányuló minden erőfeszítést felfüggesztenek
– mondta Jon Alterman, a Center for Strategic and International Studies közel-keleti programjának vezetője. Washington számára stratégiai jelentőségű (lett volna) a zsidó állam és a szaúdiak megbékélése. Tágabb összefüggésrendszerben nézve egy ilyen közeledés gyengítette volna a térségben, az Arab-öbölben is egyre jobban megerősödő kínai befolyást, egyben stabilizálta volna az olajpiacot.
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője egyelőre óvakodott attól, hogy a közeledési tárgyalások szüneteltetéséről vagy háttérbe szorulásáról beszéljen, csupán annyit közölt, hogy
Washington egyelőre Izrael önvédelmére összpontosít.
Ugyanakkor Jonathan Panikoff, az amerikai kormány korábbi közel-keleti nemzeti hírszerzési megbízottja szerint
az arab világ nem fogja támogatni a normalizációt egy olyan elhúzódó háború során, amelyben az izraeli csapások elpusztítják Gáza nagy részét.
Biden külpolitikáját bírálatok érik abból a szempontból is, hogy az izraeli–szaúdi diplomáciai erőfeszítésekre helyezte a prioritásokat, s elhanyagolta az önálló palesztin állam létrehozásának kérdését. Olyan normalizációt képzelt el, amely megkerüli a palesztin problémát. A szombati támadás soha nem látott erővel közvetítette azt az üzenetet, hogy
ha Izrael biztonságot akar, akkor nem lehet megkerülni a palesztinokat.
A Reutersnek nyilatkozó amerikai diplomaták szerint azért voltak kénytelenek egy ilyen megoldással próbálkozni, mert az izraeliek és a palesztinok is hajthatatlannak mutatkoztak a tárgyalásokra. Panikoff szerint Rijád hosszabb távon visszatérhet a tárgyalóasztalhoz, ugyanis szüksége van az Iránnal szembeni amerikai biztonsági garanciákra.
Az amerikai támogatások megosztása volt a cél
Washingon azonban mégiscsak kénytelen szembesülni közel-keleti politikája kudarcával, így még ha segít is Izraelnek a Hamász elleni harcban és a túszok, köztük amerikaiak kiszabadításában, kénytelen lesz olyan hosszú távú stratégiát kidolgozni, amely életben tartja a palesztin államiság lehetőségét. Ennek azonban egyik legnagyobb akadálya maga Netanjahu, aki már eddig is ellenállt a Washington és Rijád által keresett kompromisszumoknak a palesztinokkal. A jelenlegi helyzetben még ha akarná, se tehetné meg, hogy bármilyen szinten is támogassa az önálló palesztin állam létrejöttét. Olyan patthelyzet jött tehát létre, amely valójában Teheránnak és – talán nem is olyan nagyon a háttérben – Moszkvának kedvez.
A közel-keleti régió ma csendesebb, mint két évtizede volt
– mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó alig több mint egy hete egy konferencián, jelezve, hogy a kormányzat jobban összpontosíthat az orosz–ukrán háborúra, illetve Kína növekvő befolyására a csendes-óceáni térségben. A helyzet most gyökeresen megváltozott. Bident korábban a kongresszusban is bírálták – emberi jogi szempontok miatt –, hogy védelmi paktum kialakítására törekedett Rijáddal. Ha a szaúdiak visszaülnek is a tárgyalóasztalhoz, az elnökválasztás előtti amerikai belpolitika kiélezettsége még jobban megnehezíti majd egy ilyen paktum létrejöttét. Washington kénytelen lesz megosztani erőit Ukrajna és Izrael között; Biden az utóbbinak is katonai segítséget ígért.
Fotó: AFP
Izrael mellett állunk
– jelentette ki az elnök. Washingon legfontosabb feladata jelenleg az, hogy megakadályozza a háború kiszélesedését, főleg azt, hogy a szintén Irán által támogatott Hezbollah csoport ne nyisson egy másik frontot Izrael északi határán. Ebbéli igyekezetében viszont nagyon úgy néz ki, hogy nem számíthat a szaúdiakra.
Rijád nem ítélte el a Hamász támadását.
Hírügynökségi értesülések szerint Fejszál bin-Farhan szaúdi és Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetése során az utóbbi erősen szorgalmazta ezt, ám a szaúdiak egyelőre kivárnak.
Szaúd-Arábia nem áll közel a Hamászhoz, de nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy Izrael évek óta blokád alatt tartja a Gázai övezetet, és hogy mit tesznek Ciszjordániában
– mondta egy forrás a Reutersnek. Ezzel szemben az Egyesült Arab Emírségek, amely az Öböl menti szomszédos Bahreinnel együtt 2020-ban elismerte Izraelt a Trump-kormányzat által közvetített, Ábrahám-megállapodásnak nevezett egyezmény keretében, súlyos eszkalációnak minősítette a Hamász támadását.
Iráni aduászok
A washingtoni diplomácia a szombati támadás után kénytelen lehet keményebb álláspontot képviselni Iránnal szemben is. Teherán támogatólag nyilatkozott a palesztin akcióról, ugyanakkor tagadta, hogy közvetlen szerepet játszott volna benne. Biden eddig nem volt képes kikényszeríteni, hogy Irán visszatérjena a nukleáris megállapodáshoz, elkerülendő, hogy az iszlám köztársaság atomfegyvert fejlesszen ki.
Washington ugyan meg van győződve arról, hogy Irán bűnrészes a palesztinok terrorakciójában, de erre nincs bizonyítéka.
Ennek hiányában viszont nagyon nehéz lesz Teherán ellen új szankciókat bevezetni, ráadásul ezek még tovább éleznék a feszültséget a térségben.
Irán viszont felbátorodhat, még nagyobb erőket vethet be az Izraellel folytatott árnyékháborúban, ugyanis a palesztinok katonai akciója szertefoszlatta az izraeli hadsereg legyőzhetetlenségének nimbuszát. A továbbiakban így szisztematikusan állhat neki az amerikai érdek rombolásának a régióban. Biden ezzel sarokba szorult – belpolitikai szempontból is, főleg azt követően, hogy a múlt hónapban fogolycserét hajtott végre Iránnal, valamint feloldotta 6 milliárd dollár iráni pénzeszköz befagyasztását, hogy azt humanitárius célokra fordíthassák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.