Káoszba fulladt az EU-csúcs, Von der Leyen szót sem ejtett a jogállamiságról, erősödik a forint

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő felháborodott nyilatkozatai miatt előre sejthető volt, és csakugyan nem is született a migránsok uniós szétosztását tartalmazó közös nyilatkozat a pénteki informális európai uniós csúcson. Pedig a migrációt és Ukrajna ügyét a szervezők az állam- és kormányfők találkozója fő témáinak szánták.

Ezek az ügyek kiemelten szerepeltek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megnyitóbeszédében, szokásától eltérően azonban nem utalt a Brüsszel és a másik oldalon Budapest és Varsó közti úgynevezett jogállamisági vitára, amelynek következtében Magyarországnak és Lengyelországnak járó hatalmas összegeket tartanak vissza egy olyan időszakban, amikor a háború és a gazdasági visszaesés következményei miatt a költségvetési bevételek Európa-szerte erősen számítanak.

Ez a téma ezúttal nem vetődött fel, és ez hozzájárulhatott, hogy pénteken mintegy fél százalékot erősödött az euró ellenében a forint, a 386-os szinten túlra. Több, mint kéthetes csúcsot ért el – a Magyarországot is érintő politikai összecsapás ellenére, amelybe a granadai csúcs torkollott. Ugyancsak erősödött a lengyel zloty, a cseh korona azonban gyengült.

Ez a vita ezúttal nem ártott a forint árfolyamának

A forint árfolyamát gyakran befolyásolták tavaly óta a jogállamisági vita fejleményei és a felek közti politikai csatározások. Azonban a napokban szellőztetett meg a Financial Times és a Reuters is olyan értesüléseket, hogy több milliárd eurónyi forrást kaphat meg Magyarország az Európai Uniótól, ha az Orbán-kormány nem akadályozza a jövőben Ukrajna támogatását, illetve Kijev uniós csatlakozását.

Ha az év végéhez közeledve csakugyan ilyen konszenzus felé közeledne Brüsszel, óriási zavart okozott, hogy egy másik hatalmas súlyú politikai kérdésben – amely Brüsszel szerint nincs összefüggésben a jogállamisági vitával, Budapest és Varsó szerint azonban igen – a héten történt egy jelentős fejlemény. A migráció kezelésének ügyében egyszerűen kikerülték Lengyelországot és Magyarországot. Szerdán többségi döntéssel, 22 tagállam támogatása mellett az uniós nagykövetek tanácsában határozat született az EU-ba érkező migránsok szétosztásáról.

Határozott magyar és lengyel nem a migrációs paktumra

„Brüsszel jogi értelemben megerőszakolta Lengyelországot és Magyarországot a migrációs paktum elfogadásával” – posztolta az X-en a csúcsra érkező Orbán Viktor magyar kormányfő, arra utalva, hogy a két ország köztudottan ellenzi a migránsok szétosztását. „Ha kényszerítenek, hogy elfogadj valamit, ami nem tetszik, hogyan szeretnél kompromisszumot és megegyezést elérni?” – tette fel a kérdést újságírók előtt a magyar miniszterelnök.  

Külön posztban a magyar kormányfő a költségvetésről is szót ejtett, amelybe az Európai Bizottság hatalmas további támogatásokat építene be Ukrajna számára. A költségvetés egy káosz, a migrációs paktum csődöt mondott, és a brüsszeli stratégia az orosz–urkán háborúról alapvetően hibás – ilyen helyzetben Magyarország nem támogathat semmilyen költségvetési módosítást – írta Orbán Viktor.

Határozottan elutasítja a menekültek elosztását Lengyelország az uniós tagállamok között a Brüsszelből és Berlinből érkező diktátum alapján – ismételte meg álláspontját az október 15-i választásokra készülő Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a csúcson.

Nem született közös nyilatkozat a granadai EU-csúcson

A nyilatkozatok alapján világossá vált, hogy nem születhet a migráció kezelését is tartalmazó közös nyilatkozat a csúcson, és csakugyan ez is történt. Az Európai Tanács granadai nyilatkozata a csúcsról gazdasági jellegű – az energiával, a technológiával és a versenyképességgel kapcsolatos – ügyeket foglal össze, a migrációról azonban szó sem esik.

Pedig nem így indultak. Ursula von der Leyen nyitóbeszédében Ukrajna kisegítése és Oroszország szankcionálása mellett a legtöbb szót a migráció kérdéseinek szentelte. 

– mondta az elnök.

„Magyarország szuverén ország. Nem leszünk migránsgettó, és nem adjuk fel a jogunkat, hogy saját kül- és gazdaságpolitikánk legyen” – tette ki korábban Orbán Viktor az X-re egy posztban, amelyet az uniós bejegyzései fölé rögzített.