BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szakértő: a maga 9/11-ét élte meg Izrael

A tragikus közel-keleti események ellenére is az ukrajnai háború marad az európai országok fókuszában – mondta Vg.hu-nak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Kétségtelenül szörnyű, borzasztó, ami történt Izraelben, de az sokkal inkább hasonlít egy terrorcselekmény-sorozatra, mintsem egy „hagyományos értelemben vett” háborúra – hangsúlyozta Anton Bendarzsevszkij, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Így tehát 

párhuzamot sokkal inkább a 9/11-es eseményekkel lehet vonni, nem pedig az ukrajnai háborúval. 

A hasonlóság is több a World Trade Center ikertornyait ért terrortámadással, ugyanis sok a civil áldozat, és nem területszerző hadjáratról van szó, sokkal inkább a megfélemlítés a támadás célja.

Fotó: JACK GUEZ

A szakértő szerint tehát a konfliktus nem vonja maga után a térség destabilizációját, 

erre csak akkor van esély, ha több ország is beszáll a konfliktusba. Most lokális terrorcselekmény-sorozatként értelmezhetőek a történtek. Így tehát annak ellenére, hogy most minden figyelem Izraelre összpontosul, egy gyorsan lefolyó fegyveres konfliktusról van szó. 

Ugyanakkor persze még ha az izraeli erők helyre is állítják a rendet, a mélyben gyökerező arab–izraeli konfliktus ettől nem oldódik meg – hangsúlyozta Anton Bendarzsevszkij, aki szerint Ukrajna egyértelműen prioritással bír Európa számára.

Persze, most kék-fehérben pompázik minden, az országok együttéreznek Izraellel, de a címoldalakat hamarosan ismét Ukrajna uralja majd

– foglalta össze véleményét a szakértő. Attól még, hogy – amint – Izrael kontrollálja a helyzetet, a konfliktus nem oldódik meg a Közel-Keleten, de a mostani háború véget ér. Bendarzsevszkij szerint az azonban kulcskérdés, hogy más szereplők bekapcsolódnak-e a konfliktusba – ha igen, akkor a helyzet gyökeresen megváltozik. 

Erre azonban nincs érdemi esély, ugyanis az Egyesült Államok továbbra is az arab–izraeli közeledésre voksol. Európa és az egész „nyugati világ” érdeke a megbékélés. Némi kockázatot Irán jelent, amely nyíltan kimondja, miszerint nem érdeke, hogy az arab világ megegyezzen Izraellel.

Oroszország viszont érdekelt a destabilizációban, azt már most is látni, hogy az orosz sajtó máris arról cikkez, hogy „Ukrajnát magára hagyták…”

– ez azonban Bendarzsevszij szerint tévedés. A Kreml „diplomatikusan” úgy fogalmazott, hogy a feszültséget a tárgyalóasztalok mellett kell rendezni, azaz nem állt ki nyíltan Izrael mellett, egyszóval Oroszország „balanszírozik”. 
Egyiptom egyfajta „mediátort játszik”, azaz habár alapvetően oroszbarát, most kevés sikerrel, de a túszok elengedéséről tárgyal a felekkel.

A Palestinian runs amidst the debris after an Israeli airstrike on buildings in the refugee camp of Jabalia in the Gaza Strip on October 9, 2023. Israel relentlessly pounded the Gaza Strip early Monday as fighting raged with Hamas around the Gaza Strip and the death toll from the war against the Palestinian militants surged above 1,100. (Photo by Mohammed ABED / AFP)
Fotó: Mohammed Abed / AFP

A fókusz Ukrajnán marad

Ezekben a napokban nincsenek igazán jelentős események az ukrajnai háborúban, illetve sajnálatos módon a közvélemény is „hozzászokik” a konfliktushoz, így érthető, hogy miért szól most minden Izraelről. 

Azonban a szakértő szerint ez egy átmeneti állapot, a fókusz nem tolódik el a Közel-Kelet felé. Összességében töretlenül nő az Ukrajnába tartó támogatás mennyisége, függetlenül attól, hogy a közép-európai politikusok mit mondanak – hangsúlyozta az igazgató.

Putyinnak jól jön

Mára az is világossá vált, hogy ugyan a közelgő elnökválasztás ellenére sem tud nagy eredményeket felmutatni az orosz elnök, de Putyinnak nem is jön rosszul a háborús helyzet. Miután az orosz propagandát teljes mértékben uralja a „különleges katonai művelet”, és annak hangsúlyozása, hogy a kollektív Nyugat sem tudja térdre kényszeríteni Oroszországot, az elnököt akár még erősítheti is a háború. Emellett az Oeconomus vezetője szerint 

minden gondot meg lehet magyarázni a szankciókkal, és az orosz politikai vezetés vállát az életszínvonal emelésének kényszere sem nyomja,

ugyanis a stagnáló helyzetre is jó magyarázat a háború. Nem is beszélve arról, hogy a különleges helyzetben életben lehet tartani a cenzúrát, és a sajtóra nehezedő politikai nyomást – legutóbb a YouTube betiltása került szóba Oroszországban. Ugyan a tömeges mozgósítás elkerülhetetlen, de arra csak az elnökválasztás után van esély – zárta gondolatait Anton Bendarzsevszkij. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.