Mark Rutte holland kormányfő a szerdai választás után távozik a belpolitikából, és a dolgok jelenlegi állása szerint nem költözik messzire, csak Brüsszelbe. Ő ugyanis a legesélyesebb arra, hogy váltsa a NATO főtitkári posztján Jens Stoltenberget.
Rutte saját bevallása szerint nem egészen egy hónapja még esélytelenként indult, mára azonban a Bloomberg értesülése szerint
támogatásban megelőzte a többi jelentkezőt, többek között Kaja Kallas észt miniszterelnököt és Krisjanis Karins lett külügyminisztert, volt kormányfőt.
Korábbi brit sajtóértesülések szerint Joe Biden amerikai elnök Ursula von der Leyent szerette volna látni a poszton, és több tagállam is jelezte, hogy ideje lenne nőt választani a szövetség élére, ennek ellenére Rutte látszik befutónak.
Stoltenberg az ukrajnai háború miatt tovább maradt a posztján, jövő októberben távozik, így addig még mások is versenybe szállhatnak. Az 56 éves Rutte azonban a hírügynökség szerint máris erős konszenzusos jelöltté vált, nem véletlenül. Európa egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő kormányfője, 13 évig irányította Hollandiát, a tapasztalata és kiváló politikusi képességei nagy szolgálatot tehetnek ilyen konfliktusos időben – különösen, ha visszatér Donald Trump, aki elnöksége idején keményen bírálta a NATO-t, és még azzal is fenyegetett, hogy kilépteti belőle az Egyesült Államokat. Rutténak annak idején tűrhetők voltak a kapcsolatai Trumppal.
Névtelenséget kérő források szerint a holland és az amerikai kormány egyeztetett Rutte esélyeiről október végén, amikor a politikus jelezte, hogy nyitott a megmérettetésre, közvetlen kapcsolatban azonban nincs ez ügyben washingtoni partnereivel.
A NATO-főtitkári poszt azonban továbbra is kritikus fontosságú lesz, mivel nagyon úgy tűnik, hogy az orosz–ukrán háború még évekig elhúzódik. A főtitkárnak egyensúlyoznia kell, hogy elkerülje a NATO konfliktusba sodródását vagy szélesebb körű eszkalációját a szövetség és Oroszország között, miközben arra bátorítja a tagállamokat, hogy tartsák fenn a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatást annak ellenére, hogy a közvélemény
egyre jobban kezd aggódni a költségek miatt.
A döntésnek a NATO-főtitkár személyéről ugyan egyhangúnak kell lenni a 31 tagállam között, de a legnagyobb súlya az Egyesült Államoknak van, mivel Washington adja katonai téren a legtöbbet a közösbe.
Jól értesült források szerint Washington már kétszer is megkereste Ruttét, aki legutóbb azért mondott nemet, mert nem hitte, hogy ilyen gyorsan összeomlik a kormánya.
Mellette szól, hogy eddig bejelentkező két versenytársa, Kallas és Karins is balti állam vezetője, amelyeket sokan túlságosan agresszívnak, „héjának” tartanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy irányíthassák a NATO-t.
A formális amerikai támogatás megerősítené Rutte favorit pozícióját, és szinte borítékolható, hiszen a kormánya megerősítette a kapcsolatokat Washingtonnal, az amerikai nyomásnak engedve több téren korlátozta a kereskedelmet Kínával, többek között Peking hozzáférését fejlett csipgyártó berendezésekhez.
A Bloomberg forrásai szerint Rutte alighanem elnyeri olyan tagállamok támogatását is, mint Magyarország és Törökország, amelyekkel zárt ajtók mögött jó kapcsolatot ápolt. A kelet-európaiak pedig azért sorakozhatnak fel mögéje, mert Hollandia végig Ukrajna erőteljes támogatója volt az orosz invázió kezdete óta. Hága légvédelmi berendezéseket szállít Kijevnek, átadja neki az összes F–16-os vadászgépét, és részt vesz a pilóták kiképzésében is.
A választáskor fontos szempont az is, hogy a jelölt országa milyen közel jár ahhoz, hogy teljesítse az elvárásokat, és a GDP 2 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra. Bár Hollandia nem tart itt – az idén becslések szerint a GDP 1,7 százalékát költi erre a célra –, azonban a védelmi költségvetése folyamatosan nő. Versenytársai ebből a szempontból előnyben vannak, Észtország és Lettország és évekkel ezelőtt túllépte az előírt célt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.