Fogy a levegő Kijev körül – egyre kilátástalanabb Ukrajna jövője

Giorgia Meloni olasz kormányfő nemrég nyilvánosságra került, még szeptemberben történt kínos átverése két oroszországi „rossztréfa-mester”, Vovan és Lexus által megerősítette, hogy Moszkva nem alaptalanul épít a Nyugat növekvő Ukrajna-fáradtságára. Meloni, abban a hitben, hogy egy afrikai szervezet Nyugat-barát vezetőjével beszél, telefonon elárulta a Kremlhez, a titkosszolgálatokhoz való kötődéssel gyanúsított tréfamestereknek, hogy „nagy fokú fáradtság” jellemzi a nyugat Ukrajnához, Kijev támogatásához köthető viszonyát, és hogy „vannak ötletei” ennek a problémának a kezelésére.

amely orosz elemzők szerint tovább rombolja a nyugat Ukrajna-támogató egységét. A Kreml ennek a taktikának a mentén élénk figyelemmel követi az EU-ban végbemenő megosztódást, a jövő évi európai parlamenti választások bizonytalan kimenetelét, az EU-vezetés emiatti idegességét, kapkodását, a vezetők (legújabban Meloni és Scholz kancellár) közti feszültségeket. Az idő neki dolgozik.

Ruszlán Puhov orosz katonai szakértő, a Kremlhez közel álló Stratégiai és Technológiai Elemzőintézet (ACT) vezetője, kiszivárogtatója elárulta, hogy Moszkva nem számít gyors győzelemre. 

– mondotta az Argumenti i Fakti (Érvek és Tények) nevű oroszországi médiumnak nyilatkozva. Kemény városi közelharcokat jósolt, amelyekben a szovjet hadsereg második világháborús, a sztálingrádi és berlini csatákban szerzett épületharc-tapasztalatait is hasznosítják. 
Ám Puhov felvázolta a 

A harcokban elszenvedett veszteségek, az országot elhagyók és a harcolni nem akaró ukránok számának növekedése, a lakosság további apadása, az asszonyok szülési kedvének csökkenése várható. A régi jelszó („Megvédjük Ukrajnát”) helyett újat próbálnak bevezetni („Zelenszkijért harcolunk”), ez azonban nem vált ki lelkesedést az ukránokból – nyilatkozta.  

Ennek jegyében Oroszország keresi a réseket a Nyugat korábban sziklaszilárdnak kikiáltott egységén. Hibrid hadviselési taktikájával a NATO bomlasztására, az Ukrajna iránti figyelem elterelésére törekszik a finn határon a migránsok mozgásának manipulálásával is – írja a The Kyiv Independentben Abbey Fenbert, idézve a washingtoni Háborúkutatási Intézet (ISW) elemzését. A finnek bejelentették: a több mint ezer kilométeres határ finn oldalán kerítésrendszert húznak fel a migránsáradat mozgásának megállítására. Helsinki elindította oroszországi határátkelői lezárását a többi között azért, hogy a finn–orosz határ mentén gyülekező észak-afrikai, közel-keleti, afganisztáni, iráni migránsok nyomását csökkentse.

Washington sem egységes

Washingtonban nő az egyet nem értés Ukrajna további támogatása, annak mértéke tekintetében. Joe Biden elnök és a kormányon lévő demokraták a segélyezés folytatását ígérik, az ellenzéki republikánusok tekintélyes része idő- és anyagi korlátokat szorgalmaz. Az USA-támogatás megrendülésének két alapvető oka van. 

1. Az izraeli–Hamász háború elvonja az Ukrajnának szánt pénzügyi-katonai-hadiipari erőforrások egy részét. 

2. Amerika figyelmét egyre inkább a közelgő elnökválasztás köti le. És a demokraták maguk sem egységesek. Részben náluk is érződik az Ukrajna-fáradtság, kiszállnának, Európára bíznák a segélyezés zömét. Az amerikai médiában „szélsőbaloldaliként” emlegetett Osztag (The Squad, a demokrata párt jelenleg nyolc parlamenti képviselője) palesztinbarát álláspontját mások is vallják a hagyományosan Izrael-támogató párton belül. A demokrata fősodor bizonytalan Biden elnök esetleges újraválasztási esélyei tekintetében.

Új törésvonalak bukkannak fel az ellenzéki republikánusoknál is. Hosszú ideig a párt több-kevesebb következetességgel kitartott a beavatkozáspárti külpolitika mellett – jelzi a BBC elemzése. Ez az egyetértés felbomlóban van, amit az Izraelt ért váratlan Hamász-támadás, a felelősök keresése körüli viták is jeleznek. Ugyanakkor Donald Trump elnökké választásának esélyei sokak szerint nőnek.  

Ez egy olyan időszakban következik be, amikor az utánpótlás a rossz időjárási viszonyok, az őszi sár miatt amúgy is nehezen jut el a frontvonalba. Ukrajna és az oroszországi megszálló csapatok között mintegy 1200 kilométer hosszú frontvonal húzódik. Az utánpótlási vonalak hosszának jelentősége nő.

Oroszország e tekintetben előnyben van, hiszen a frontvonal és az oroszországi határ közti távolság sehol sem haladja meg a 150 kilométert és a délkelet-ukrajnai területen, a Donbász-medencében sűrű és jól kiépített a közúti és a vasúti hálózat. Ezzel szemben az ukrán csapatok utánpótlási vonala csaknem tízszer olyan hosszú, jóval meghaladja az ezer kilométert. És az elsősorban Lengyelországba érkező amerikai hadianyag-, lőszerszállítmányokat – ha azok vasúton mennek tovább – a lengyel–ukrán határon át kell rakodni, vagy átállítani a keréktávolságot a normál európai nyomtávról az ukrajnai szélesebb, orosz-szovjetre.

Mindennek hátterében került sor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter be nem jelentett kijevi látogatására. Erre időzítették az Ukrajnának szóló újabb, mint a CNN megjegyzi, a korábbiaknál sokkal szerényebb (százmillió dollár értékű) amerikai katonai segélycsomag jóváhagyását.