A magyar energiapolitika az elmúlt években kifejezetten arra törekedett, hogy megteremtse Magyarország szuverén ellátásbiztonságát, valamint hogy a lakossági fogyasztóknak megfizethető legyen az energia – mondta el Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ energiapolitika tanácsadója a Magyar Nemzetnek adott interjújában, amelyben a rezsicsökkentést ért támadásokra is kitért.
A kutatóintézethez frissen csatlakozott jogász, energetikai szakértő szerint a magyar rezsicsökkentési modell fenntartható módon működik Brüsszel minden ezzel ellentétes törekvése ellenére is, így az EU vezetése azt, amit eddig kötelezettségszegési eljárásokon keresztül nem tudott elérni, jó eséllyel most, a ténylegesen nehéz, háborús gazdasági körülményeket kihasználva, pénzügyi úton kívánja a magyar szabályozásra ráerőltetni.
Az kitűnik, hogy az Európai Bizottság valójában már a bevezetéstől, 2013 óta nem tudja elfogadni a magyar rezsicsökkentés intézményét, az ugyanis szálka Brüsszel szemében. A rendszer – hatékonyan alkalmazkodva a mindenkori hazai és külföldi energiarealitásokhoz – a kritikák ellenére elérte azt, hogy a fogyasztók fenntartható módon, gazdasági teherbíró képességükhöz képest megfizethető árú áram- és gázszolgáltatáshoz, távfűtéshez és víziközműhöz jussanak hozzá
– fejtette ki a szakértő a Magyar Nemzetnek.
Cseh Tamás Zoltán hozzátette: az uniós országspecifikus ajánlások között az szerepel, hogy a magyar kormány 2023 végéig az összes hatályban lévő energiatámogatást szüntesse meg, ellenkező esetben a bizottság 2024 tavaszán – vagyis az európai parlamenti választások előtt pár hónappal – javasolhatja a tanácsnak, hogy Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás induljon, amely alkalmas a Magyarországnak járó finanszírozási források további felfüggesztésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.