Ursula von der Leyen előre megmondta, és tényleg így lett: Európa máig fizeti a számlát
Március 1-jén úgy fogalmazott Ursula von der Leyen, hogy Európára nézve is lesz gazdasági ára az Oroszország elleni szankcióknak, és mindenki nevében kijelentette, hogy ezt hajlandók is megfizetni.
Az Európai Bizottság elnöke ennek megfelelően tavaly még a korábbiaknál is szélesebb és élesebb szankciókat szorgalmazott: „Fontos, hogy ezen a kritikus ponton a legnagyobb nyomás nehezedjen Putyinra és az orosz kormányra. A négy szankciócsomag súlyosan érintette és korlátozta a Kreml politikai és gazdasági lehetőségeit. Kézzelfogható eredményeket látunk. De nyilvánvaló, hogy az események fényében tovább kell növelnünk a nyomást. Ma azt javasoljuk, hogy még egy lépéssel vigyük tovább a szankcióinkat. Szélesebbé és élesebbé tesszük őket, hogy még mélyebben vágjanak bele az orosz gazdaságba.”
Ursula von der Leyen később is harciasan nyilatkozott, amikor kijelentette:
Addig fogjuk fenntartani a nyomást, ameddig csak kell.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint az Európai Bizottság elnöke a Magyarországra nézve bizonyos veszélyes energiaszankciók ügyében is kifejezetten aktív volt, és teljes körű kőolajszankcióra tett javaslatot tavaly: „Az utolsó szankciócsomagban a szénnel kezdtük. Most az orosz olajtól való függőségünkkel foglalkozunk. Tisztázzuk: nem lesz könnyű. Egyes tagállamok erősen függenek az orosz olajtól. De egyszerűen dolgoznunk kell rajta. Most az orosz olaj betiltását javasoljuk. Ez teljes behozatali tilalom lesz minden orosz tengeri és csővezetékes olajra, a nyersolajra és finomítottra is.”
Ursula von der Leyen tavaly üdvözölte is az olajszankciókat: „Üdvözlöm a ma esti EUCO-megállapodást az Oroszország elleni olajszankciókról. Ez az év végére gyakorlatilag az Oroszországból EU-ba irányuló olajimportot mintegy 90 százalékkal fogja csökkenteni.”
„Célunk a gáz költségeinek csökkentése. Ezért árplafont fogunk javasolni az orosz gázra. Természetesen a feladat itt nagyon világos. Mindannyian tudjuk, hogy a szankcióink mélyen belevágnak az orosz gazdaságba, súlyos negatív hatást eredményezve. Putyin részben a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételekkel operál. Tehát itt a cél, hogy csökkentsük Oroszország bevételeit, melyeket Putyin a kegyetlen ukrajnai háború finanszírozásához használ. Az elmúlt hónapok munkája most kezd igazán kifizetődni, mert a háború elején importált gáz 40 százaléka régóta orosz volt. Ma ez már 9 százalékos szintre süllyedt”– mondta.
Menczer Tamás 2022. szeptember 13-án erre úgy reagált, hogy „már csak azért is abszurd a felvetés, mert a gázra akkor lehetne ársapkát tenni, ha Európában energiabőség lenne gázból, és a kontinens »diktálási pozícióban« lenne. Ezzel szemben – tette hozzá – a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt napról napra egyre súlyosabb a helyzet és energiahiány van Európában.”
A Századvég Alapítvány október végén tette közzé európai kutatását, amely a szankciók lakossági megítélését is vizsgálta. Megállapították, hogy az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az EU pedig veszít a büntetőintézkedéseken.
A válaszadók közel háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek.
Mindössze két tagállamban (Dániában és Finnországban) vélekedett a lakosság nagyobb része úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban Oroszországnak okoztak károkat, mint ahányan az EU-t jelölték meg az elsődleges vesztesnek. A szankciókkal szemben a leginkább kritikusak a görögök, a szlovénok és a magyarok; ezekben az országokban a válaszadók 5, 5 és 11 százaléka tartotta Oroszországot, 47, 42 és 46 százaléka pedig az EU-t a büntetőintézkedések nagyobb károsultjának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.