Áttörés az Európai Unió fiskális szabályaiban – de mi változik?

Hosszú hetekig tartó alkudozás után megállapodásra jutottak az Európai Unió pénzügyminiszterei (Ecofin) a közösség gazdasági kormányzásának reformjáról, amit Varga Mihály pénzügyminiszter is üdvözölt.

A vita tétjét az adta, hogy a koronavírus-járvány, majd az energiaválság miatt Brüsszel felfüggesztette a szabályok alkalmazását, lehetővé téve, hogy a tagállamok gazdaságélénkítési programokat indítsanak, ami a szabályok szerint megengedettnél magasabb költségvetési hiánnyal és adósságszintekkel járt. A 2024-es évtől azonban ismét meg kell felelni a szigorú kereteknek, ami fájdalmas lépéseket követelt volna meg a tagállamoktól.

A szerdai megállapodás értelmében azonban lehetőség nyílik a hiány és az adósság csökkentésének mérsékeltebb ütemére, amit az unió soros elnöki tisztségét betöltő Spanyolország pénzügyminisztere, Nadia Calvino úgy jellemzett, hogy 

A 3 százalékos költségvetési hiánycél megsértése pedig túlzottdeficit-eljárást vonhat maga után, különösen, hogy a GDP-arányos államadósságnak is 60 százalék alatt kell lennie a Stabilitási és Növekedési Paktumban található szabályok szerint, melynek a 27 tagállamból csupán 14 felelt meg 2022-ben az Eurostat adatai szerint.

A szabályok túlzott szigorúságát és életszerűtlenségét azonban leginkább az bizonyítja, hogy életbe lépésük óta egyedül Luxemburg nem sértette még meg őket a tagállamok közül.

A több rugalmasság mellett Franciaország, a nagyobb szigorúság mellett Németország tört lándzsát, annak ellenére, hogy a német adósság is meghaladja a GDP 60 százalékát.

Az egyezség számokban

Az új szabályok értelmében azok az államok, amelyeknek az adóssága meghaladja kibocsátásuk 90 százalékát, évente így is 1 százalékponttal kötelesek azt csökkenteni, míg a GDP 60–90 százaléka közötti adóssággal rendelkező országoknál 0,5 százalékos ütem is elegendő – írja a Bloomberg.

A szigorúbb fellépés mellett érvelő németek sikereként ugyanakkor a tagállamoknak a 3 százalékos hiány helyett 1,5 százalékos deficitre kell törekedniük, ám ehhez elegendő évente 0,4 százalékkal közeledni, illetve a kiterjesztett idejű alkalmazkodás esetén évi 0,25 százalékkal. 

A tagállami kormányok a monitoring ideje alatt évente GDP-jük 0,3 százalékával, illetve a teljes időszak alatt a GDP-jük 0,6 százalékával térhetnek el a bizottság által meghatározott költségvetési pályától. Az alkalmazkodási időszakot ugyanakkor négy évről hét évre növelhetik a koronavírus-járvány utáni felépülési csomag igénybevételével, illetve az Ukrajnában zajló háború miatt egyre fontosabbá váló védelmi beruházások segítségével.

Azok az országok, amelyeknek évente GDP-jük fél százalékával kell közeledniük a célokhoz, 2025 és 2027 között kihagyhatják a számításokból a megnövekedett kamatkiadásokat. Azonban a már a járvány előtt is rugalmatlansága miatt sokat kritizált 3 százalékos deficit- és 60 százalékos hiánycél megmarad.

A Politicónak nyilatkozva egy uniós tisztviselő elmondta azt is, hogy a paktumban meghatározott mértéknél mindig magasabb lesz a túlzottdeficit-eljárások idején megkövetelt változtatás a szabályszegők számára.

A szerdai megállapodás tehát valamelyest valóban megkönnyíti a tagállamoknak az energia- és  digitális átmenetbe vagy épp a védelmi kiadásokba történő befektetést, és növeli a tagállamok mozgásterét, de összességében továbbra is túlságosan szigorú költségvetési fegyelmet követel meg, amire főként a következő válságkor derülhet fény.

A németek által elvárt szigor, valamint annak az árnyékában, hogy az egyezséget még idén tető alá akarták hozni, hogy tavasszal, még a júniusi európai parlamenti választások előtt pont kerülhessen rá, az egyezség így is jelentős előrelépésnek tekinthető.