Az orosz-ukrán háború 672. napja – Egymás ellen fordul Zelenszkij és az ukrán vastábornok

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta sokat lehetett arról hallani, hogy Volodimir Zelenszkij és az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij között nem felhőtlen a viszony. Az elnök és a tábornok számos kérdésben nem értenek egyet a háborút és a stratégiákat illetően. Most ismét nyilatkozatok szintjén feszültek egymásnak az ukrán vezetők.

Az elmúlt hetekben a legtöbb vita Kijev és a hadsereg között akörül alakult ki, hogy hány embert sorozzon be Ukrajna az oroszok elleni arc folytatásához. December 25-én Volodimir Zelenszkij pártjának, a Népszolgája pártnak a frakcióvezetője az ukrán parlamentben az állította, hogy Zaluzsnij tábornok 500 ezer ember mozgósítását kérte Zelenszkijtől. Egy nappal később a vastábornokként is emlegetett parancsnok közölte, hogy ez az állítás nem igaz – írta meg a Kyiv Independent. Zaluzsnij egyébként egyre népszerűbb Ukrajnában, sokan tisztelik a háborús eredményeit. Olyan elképzelések is vannak, hogy a vastábornok veheti át Volodimir Zelenszkij helyét a jövőben.

A hadsereg vezetője közölte, hogy már kész vannak a terveik a 2024-re vonatkozó mozgósításokról, de értelemszerűen ezek bizalmas adatok, amiket nem fognak világgá kürtölni.

– magyarázta Zaluzsnij.

A vastábornok arról is beszélt, hogy nem teljesen ért egyet azokkal az ötletekkel, amik Kijevben felmerültek a sorozás kapcsán. Korábban már lehetett arról olvasni, hogy Zaluzsnij felszólalt az ukrán nők mozgósítása ellen, mivel szerinte a hadsereg több energiáját emésztené fel az, hogy odafigyeljenek a mozgósított nőkre, mint amennyi hasznot hoznának a háborúban.

Hozzáette, hogy bár ő a hadsereg főparancsnoka (felette egyedül az elnök, Volodimir Zelenszkij áll a ranglétrán), annak az eldöntésében nem vesz részt, hogy Ukrajna milyen szempontok szerint sorozza be a polgárokat a hadseregbe. Ennek ellenére elmondta, hogy 

Ezzel Zaluzsnij arra az ukrán parlament elé került törvénytervezetre utalt, ami lehetőséget adna a bizonyos fogyatékossággal élők mozgósítására is. A vastábornok közölte, hogy fogyatékos embereknek nincs helyük a hadseregben, és arra szólította fel a törvényhozást, hogy felejtsék el a katonai szolgálatra alkalmatlan emberek besorozását. Hozzátette, hogy az orvosok dolga eldönteni, hogy valaki alkalmas-e a szolgálatra vagy nem.

Ezzel nem ért véget a főparancsnok panaszainak sora. Az ukrán mozgósítási törvényjavaslat ugyanis azt is tartalmazza, hogy fronton harcoló katonákat félévente rotálja a hadsereg. Zaluzsnij szerint ez teljesen észszerűtlen elképzelés, hiszen nem lehet megmondani, hogy a harc hogyan áll majd hónapok múlva, így ilyen intézkedést előre elrendelni ostobaság. A parlament arról is dönthet, hogy az ukrán katonáknak lehetőséget kell biztosítani a leszerelésre 36 hónap szolgálat után. Ez természetesen szintén nem nyerte el Zaluzsnij tetszését. Elmondta, hogy lehet szó 36 hónapos szolgálati limitről, abban az esetben, ha az ország biztosítja a katonák utánpótlását, illetve a háborús helyzet nem romlik.

Beszédét azzal zárta a vastábornok, hogy 2024-ben egy teljesen más stratégia menték kell harcolniuk az oroszokkal. Szerinte, ha folytatják a 2023-as hadviselést, az csak azt fogja jelenteni, hogy az ukrán hadsereg teljesen kimerül és elveszítik a háborút.