Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ma javaslatot tett a EU tagállamainak a szürke farkas európai uniós jogszabályi védelmének csökkentésére. A javaslat szerint a faj lekerülne a berni egyezmény fokozottan védett állatfajainak listájáról, és ezentúl a védett, de vadászható fajok listáján szerepelne. Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy hazánkban a farkas vadászható fajjá válna, és a faj magyarországi védettségére sem lenne hatással.
Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője elmondta, hogy
a bizottság elnökének kezdeményezését a WWF Magyarország határozottan elutasítja, mivel ez hosszú évek nemzetközi természetvédelmi munkáját vetné vissza Európában.
Sütő szerint részben ennek a munkának köszönhető, hogy az utóbbi néhány évtizedben az őshonos nagyragadozók állománya növekedésnek indulhatott, és számos korábbi élőhelyükre tértek vissza kontinensszerte. Elmondása szerint a farkasok jelenléte olykor komoly kihívás az állattartók és vadgazdálkodók számára, a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyragadozók állományszabályozása nem hatékony.
Ezt igazolta többek között egy frissen publikált szlovák kutatás is, amely arról számolt be, hogy Szlovákiában ennek nem volt kimutatható hatása a haszonállatokkal kapcsolatos károkra. Éppen ezért az Európai Bizottság elnökének javaslata inkább tűnik politikai indíttatásúnak, mint tudományosan megalapozott, valódi megoldáskeresésnek a nagyragadozókkal kapcsolatos ember-vadvilág konfliktusok hatékony kezelésére, feloldására.
A bizottság elnökének mostani kezdeményezése már csak azért is váratlan fordulat, mert
2022 novemberében az Európai Tanács visszautasította Svájc hasonló javaslatát, azzal érvelve, hogy a faj a legtöbb EU-tagállamban továbbra sincs kedvező természetvédelmi helyzetben.
A mostani javaslat ráadásul szembemegy a közakarattal is, ugyanis egy nemrég megjelent, több európai országra kiterjedő felmérés szerint az európai vidéki közösségek 68 százaléka gondolja úgy, hogy a farkasnak fokozott védelmet kell élveznie. A WWF Magyarország által idén nyáron készített országos, reprezentatív kutatás pedig azt mutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada fontosnak tartja, hogy a farkasok Magyarországon, természetes élőhelyükön éljenek.
Sütő Dávid hozzátette, hogy „a hazai állomány a kárpáti populáció része, amely az egyik legkedvezőbb állapotban lévő populáció Európában. Ha megváltoztatnák is a berni egyezményben a farkas besorolását, ez a faj Magyarországon továbbra is fokozottan védett maradna.”
A nagyragadozókkal kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban.
Magyarországon az elmúlt száz évből nincs precedens arra, hogy vadonélő farkas emberre támadt volna, és Európa más országaiban is rendkívül ritka az ilyen eset.
Összehasonlításképp a kóbor kutyák nagyságrendekkel több problémát okoznak. Emellett Európa-szerte gyakori az is, hogy a nagyragadozókat a politikai szereplők bűnbakként próbálják beállítani a vidéki közösségeket érintő szociális és gazdasági problémák kapcsán. A WWF Magyarország szerint éppen ezek miatt lenne fontos, hogy védelmük továbbra is kiemelt legyen, a félelemkeltés helyett pedig inkább a konfliktusok megelőzésére kellene fordítani az energiákat, mivel a farkas által okozott károk legnagyobb részét ki lehetne küszöbölni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.