Szorosabb együttműködésre biztosít lehetőséget az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács megalakulása a szakmai érdekképviseleti szervezetek és a kormány között. A tanács december 4-én tartotta alakuló ülését az Építési és Közlekedési Minisztérium épületében – olvasható a minisztérium közleményében.
Az Országgyűlés októberben elfogadta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt, mely 2023. november 8. napján hatályba is lépett. A minisztérium szerint ezzel a magyar építési beruházások tekintetében új fejezet kezdődött, amely nemcsak a magyar építőipar aktív szereplőit, de a gazdaság szereplőit is közvetlenül érinti. Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács az állami beruházások javaslattevő, véleményező, szakmai érdekegyeztető fóruma, melyet 20 szakmai szervezet képviselője alkot.
Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tagjai:
1. a miniszter,
2. a Magyar Államkincstár,
3. a Magyar Mérnöki Kamara,
4. a Magyar Építész Kamara,
5. az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,
6. a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
7. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
8. a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
9. a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
10. a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság,
11. a Nemzeti Kulturális Tanács,
12. a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
13. az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű
Társaság,
14. a Gazdasági Versenyhivatal,
15. a Közbeszerzési Hatóság,
16. az országos főépítész,
17. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti bevett egyház,
18. a Megyei Jogú Városok Szövetsége,
19. a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint
20. Budapest Főváros Önkormányzata.
A tanács elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tanács üléseit az elnök javaslatára évente legalább 6 alkalommal hívják össze. A szervezet feladata, hogy előkészítse az állami építési beruházások típusonkénti (mély- és magasépítés, út- és vasútfejlesztés) tervezési és építési folyamatait, valamint az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszerét. Javaslatot tesz pályázatokban részt vevő tervezők és kivitelezők szakmai alkalmassági és értékelési rendszerének kialakításra és az építési beruházásokban részt vevő szakemberek képzésnek formájára és feltételeire.
A jövőben a korábbinál jóval hangsúlyosabb lesz az egyes projektek előkészítése, ennek egyik mérföldköve, hogy a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag a végleges építési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg. A nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat üzleti titkot nem érintő részét, beleértve az árazott tételes költségvetést, az ajánlatkérőnek nyilvánosságra kell hoznia.
Lázár János elmondta az igazságot: új, óriási városrész épülhet Budapesten – több ezer milliárd forintba kerülneA világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője a század legnagyobb beruházását hajthatja vége Budapest szívében. A projekt részleteiről az építési és közlekedési miniszter beszélt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.